Előző
Következő
új cikk

Belföld

Sikerült elriasztani a pótfelvételizőket is

Népszava|2012. aug 28. 05:06
[A+ A-]
Tízezer fő alá csökkent idén a pótfelvételizők száma a felsőoktatásban, amelyre még nem volt példa. Mindössze 9428-an döntöttek úgy, hogy jelentkeznek az egyetemek és főiskolák által meghirdetett tandíjas képzésekre, míg tavaly 13.294 éltek a lehetőséggel azok közül, akik a júliusi felvételi ponthatárhúzásnál nem kerültek be egyik általuk megjelölt képzésre sem, vagy február végéig nem adták be jelentkezésüket.
A pótfelvételi eljárásban - az előző évekhez hasonlóan - már nem lehetett állami ösztöndíjas helyekre jelentkezni, azonban a kormányzati megszorítások miatt súlyos pénzhiánnyal küzdő felsőoktatási intézmények bíztak abban, hogy a drasztikusan lecsökkentett ingyenes képzési helyekről kiszorulók közül - a különféle intézményi ösztöndíjak és tandíjkedvezmények hatására - sokan vállalják majd a súlyos anyagi terheket. A pótfelvételi ponthatárait egyébként holnap hozzák nyilvánosságra.

A tandíj és az állami ösztöndíjas hallgatókat sújtó hallgatói szerződés hatására - amely a képzési idejük kétszereséig magyarországi munkavállalásra kötelezi a fiatalokat, végzettségüknek megfelelő munkahely garantálása nélkül - idén több mint 30 ezer fővel kevesebben felvételiztek a felsőoktatásba. Bár a kormány szerint a kedvező kamatozású Diákhitel 2 mentesíti a hallgatókat és családjaikat a tandíj terhei alól, a többség nem akar életpályája elején súlyos adósságokat felhalmozni. Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén azt mondta: akár 30 éves futamidejű diákhitelben gondolkodnak, azaz a diplomások 50-60 éves korukig fizethetnék tanulmányaik költségeit. Ráadásul egyre több fiatalt akar erre kényszeríteni a kormány, mivel Orbán szerint az állami ösztöndíjas képzési helyek számát 2-3 év alatt "minimálisra" kell csökkenteni. A kormányfő úgy vélte, hogy "önműködő pénzügyi rendszerre van szükség", vagyis az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a "saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást".

A hitelből finanszírozott, tandíjas felsőoktatást Orbán "erkölcsileg védhető szisztémának" nevezte, elfelejtve megemlíteni, hogy a Fidesz által 2008-ban ellenzékben támadott és népszavazással eltöröltetett tandíjat, a mai önköltségnél lényegesen kisebb összegű felsőoktatási részhozzájárulást a már akkor létező Diákhitel 1 segítségével is fizethették volna a hallgatók, amelynek kedvezményes kamatai őket terhelték. Az Orbán-kormány által meghirdetett Diákhitel 2 esetében azonban a kölcsön kamatainak 2 százalékon felüli része az állami költségvetést terheli. Ráadásul a kormány ígéretei szerint a diploma megszerzése után az állami szektorban elhelyezkedő hallgatóktól az állam átvállalja a diákhitel visszafizetését.

Az Orbán által felvázolt új felsőoktatás tehát csak akkor "érné meg" az állami költségvetés számára, ha egyre több fiatalt riasztanak el a felsőoktatástól.
A 2008-as "szociális népszavazás" által felszámolt rendszerben a legjobban teljesítő diákok tandíjmentességben részesültek, a befizetett tandíjak legalább egyharmadát pedig az intézményeknek ösztöndíjakra kellett volna fordítaniuk, csökkentve a hallgatók anyagi terheit. A mostani rendszerben a tandíjas hallgatók csak az intézmények által adott kedvezményekben reménykedhetnek, azonban a felsőoktatás állami támogatásának csökkenése miatt erre egyre kevesebb az esély.

Nem könnyű a helyzet a közoktatásban sem: Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja szerint az önkormányzati fenntartású iskolák 2013. január elsejétől megvalósuló államosításának célja a pénzelvonás, pedagógusok elbocsátása és intézmények összevonása, amelyre Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is utalt egy vasárnapi rádióinterjúban. Az iskolák államosításával a szocialisták szerint megszűnik a helyi közösségek autonómiája, és a problémákra érzéketlen iskolarendszer alakul ki. Kunhalmi úgy vélte, a központosítás miatt a jó iskolák rosszabbá válhatnak, a rosszak viszont nem javulnak.

Az MSZP-s politikus szerint bizonytalanságot okoz az iskolák egy részének a mindennapos testnevelés bevezetése is. Erről szólva idézte Szabó Máté ombudsman jelentését, amely szerint hiányoznak az ehhez szükséges feltételek, nincs elég tornaterem, a tanulók 52 százalékának nincs lehetősége tisztálkodni a testnevelési és sportfoglalkozások után, az intézmények 29 százalékában ki sem építettek vizesblokkot.

Pótfelvételizők száma (fő)


2008 - 14.832
2009 - 13.885
2010 - 13.789
2011 - 13.294
2012 - 9.428

Lájkoljon minket a Facebook-on is!