Előző
Következő
új cikk

Belföld

Sikerült elriasztani a pótfelvételizőket is

Népszava|2012. aug 28. 05:06
[A+ A-]
Tízezer fő alá csökkent idén a pótfelvételizők száma a felsőoktatásban, amelyre még nem volt példa. Mindössze 9428-an döntöttek úgy, hogy jelentkeznek az egyetemek és főiskolák által meghirdetett tandíjas képzésekre, míg tavaly 13.294 éltek a lehetőséggel azok közül, akik a júliusi felvételi ponthatárhúzásnál nem kerültek be egyik általuk megjelölt képzésre sem, vagy február végéig nem adták be jelentkezésüket.
A pótfelvételi eljárásban - az előző évekhez hasonlóan - már nem lehetett állami ösztöndíjas helyekre jelentkezni, azonban a kormányzati megszorítások miatt súlyos pénzhiánnyal küzdő felsőoktatási intézmények bíztak abban, hogy a drasztikusan lecsökkentett ingyenes képzési helyekről kiszorulók közül - a különféle intézményi ösztöndíjak és tandíjkedvezmények hatására - sokan vállalják majd a súlyos anyagi terheket. A pótfelvételi ponthatárait egyébként holnap hozzák nyilvánosságra.

A tandíj és az állami ösztöndíjas hallgatókat sújtó hallgatói szerződés hatására - amely a képzési idejük kétszereséig magyarországi munkavállalásra kötelezi a fiatalokat, végzettségüknek megfelelő munkahely garantálása nélkül - idén több mint 30 ezer fővel kevesebben felvételiztek a felsőoktatásba. Bár a kormány szerint a kedvező kamatozású Diákhitel 2 mentesíti a hallgatókat és családjaikat a tandíj terhei alól, a többség nem akar életpályája elején súlyos adósságokat felhalmozni. Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén azt mondta: akár 30 éves futamidejű diákhitelben gondolkodnak, azaz a diplomások 50-60 éves korukig fizethetnék tanulmányaik költségeit. Ráadásul egyre több fiatalt akar erre kényszeríteni a kormány, mivel Orbán szerint az állami ösztöndíjas képzési helyek számát 2-3 év alatt "minimálisra" kell csökkenteni. A kormányfő úgy vélte, hogy "önműködő pénzügyi rendszerre van szükség", vagyis az egyetemet, főiskolát végzett embereknek a "saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást".

A hitelből finanszírozott, tandíjas felsőoktatást Orbán "erkölcsileg védhető szisztémának" nevezte, elfelejtve megemlíteni, hogy a Fidesz által 2008-ban ellenzékben támadott és népszavazással eltöröltetett tandíjat, a mai önköltségnél lényegesen kisebb összegű felsőoktatási részhozzájárulást a már akkor létező Diákhitel 1 segítségével is fizethették volna a hallgatók, amelynek kedvezményes kamatai őket terhelték. Az Orbán-kormány által meghirdetett Diákhitel 2 esetében azonban a kölcsön kamatainak 2 százalékon felüli része az állami költségvetést terheli. Ráadásul a kormány ígéretei szerint a diploma megszerzése után az állami szektorban elhelyezkedő hallgatóktól az állam átvállalja a diákhitel visszafizetését.

Az Orbán által felvázolt új felsőoktatás tehát csak akkor "érné meg" az állami költségvetés számára, ha egyre több fiatalt riasztanak el a felsőoktatástól.
A 2008-as "szociális népszavazás" által felszámolt rendszerben a legjobban teljesítő diákok tandíjmentességben részesültek, a befizetett tandíjak legalább egyharmadát pedig az intézményeknek ösztöndíjakra kellett volna fordítaniuk, csökkentve a hallgatók anyagi terheit. A mostani rendszerben a tandíjas hallgatók csak az intézmények által adott kedvezményekben reménykedhetnek, azonban a felsőoktatás állami támogatásának csökkenése miatt erre egyre kevesebb az esély.

Nem könnyű a helyzet a közoktatásban sem: Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja szerint az önkormányzati fenntartású iskolák 2013. január elsejétől megvalósuló államosításának célja a pénzelvonás, pedagógusok elbocsátása és intézmények összevonása, amelyre Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is utalt egy vasárnapi rádióinterjúban. Az iskolák államosításával a szocialisták szerint megszűnik a helyi közösségek autonómiája, és a problémákra érzéketlen iskolarendszer alakul ki. Kunhalmi úgy vélte, a központosítás miatt a jó iskolák rosszabbá válhatnak, a rosszak viszont nem javulnak.

Az MSZP-s politikus szerint bizonytalanságot okoz az iskolák egy részének a mindennapos testnevelés bevezetése is. Erről szólva idézte Szabó Máté ombudsman jelentését, amely szerint hiányoznak az ehhez szükséges feltételek, nincs elég tornaterem, a tanulók 52 százalékának nincs lehetősége tisztálkodni a testnevelési és sportfoglalkozások után, az intézmények 29 százalékában ki sem építettek vizesblokkot.

Pótfelvételizők száma (fő)


2008 - 14.832
2009 - 13.885
2010 - 13.789
2011 - 13.294
2012 - 9.428

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Hozzászólások (10)

A hozzászóláshoz .

homepictures 2012.08.28. 21:06
[radios] [2012.aug.28. 20:45]
Ebben nem ertek egyet.
Nyugaton mar felismertek a szakemberek szuksegesseget. Talan valamivel kissebb szazalekban van rajuk szukseg mint 50 evvel ezelott, de attol meg kellenek.
Tanulmanyok szerint 20-30 even belol jelentos mertekben fog csokkenni a felsooktatasban vegzettek szama es sok ember visszater a ketkezi munkahoz. Mar most elkezdodott. Mivel mernokokkel folyot lehet rekeszteni, es nincs olyan nagy szukseg rajuk, ezert egy jo szakember bere siman vetekszik az ovekevel, ezt sokan felismerik, es mar most kezd egyre nepszerubbe valni a szakmai oktatas. persze nem Magyarorszagon, ott minden le van maradva 20 evvel.
radios 2012.08.28. 20:45
De írhattam volna mechatronikusokat, mechatronikai mérnököt, cnc, esztergályost, stb.
radios 2012.08.28. 20:43
Nincs itt kérem szükség jó szakemberekre, mérnökökre, a mezőgazdaság az autógyártás pedig gépesített 70%ban, ha valaki még nem tudná, jó szakemberből elektrotechnikusból kell a legkevesebb!
Amennyire feltétlen szükség van, azt a nagy gyárak, Audi , Mercedesz, Bosch, stb, kiképzik maguknak, oszt jó napot.
A többi mehet külföldre, vagy álláskereső lesz, bár diplomával, a zsebben , gyakorlat tudás nélkül ott sem igen kell.
homepictures 2012.08.28. 16:45
A celt onmagaban tudnam tamogatni, ami kevesebb felsofoku vegzettsegut eredmenyez De mint allandoan a magyar gyakorlatban a megvalositas alapjaiban hibas.
Az ok, amiert azt gondolom, hogy tul egyszeru bejutni a felsooktatasi intezmenyekbe az, hogy tul sok diplomas van, olyan vegzettsegekkel aminek semmi gyakolati haszna. Biztosan mas is emlekszik a par evtizeddel ezelotti rohamra a tanitokepzo vagy mezogazdasagi foiskolakon. A jelentkezok tobbsegenek semmi celja nem volt azon kivul, hogy diplomat szerezzen, hiszen a tamogatasi rendszer kivetelezik a magasabb vegzettseguekkel, nem ajanlhato nekik csak a vegzettseguknek megfelelo munka stb.
Ez azt eredmenyezte, hogy kifogytunk szakemberekbol, es mindenki rettenetesen tudja mit kellene csinalni...elmeletben. Egy hazat nem a mernokok epitenek, es a foldeken sem azok dolgoznak.
Mivel nem ajanlhatnak nekik ketkezi munkat, igy kezenfekvo: kozalkalmazottak lettek, aki tudott.
A megvalositast viszont nem tandijjal kellene megoldani, hanem a kovetelmenyek nagyszabasu emelesevel, hogy valoban azok keruljenek a felsooktatasba, akik hajlandoak erofeszitest tenni/okosak, ne pedig azok, akiknek van penze
barguzin 2012.08.28. 14:07
Szembe megy saját magával. Arcátlanul hazudik.
Recsanoka 2012.08.28. 11:56
Amit Orbán erkölcsösnek nevez, én abból nem kérek!
Barka 2012.08.28. 11:30
Akiknek pedig nem tetszett a hilleri rendszer, az is fizessen.
Sokkal többet, mint fizetett a szocik alatt.
Barka 2012.08.28. 11:28
A kedves diákok (vagy leendők) azt kapták Viktorkától, amit megérdemeltek.
Akik 2010-ben sorban álltak a szavazáson még este 10-kor is, hogy nagy vezérükre szavazzanak,
azok most fizessenek.
Nehogy már sajnáljam őket.
Lajosbacsi1000 2012.08.28. 07:44
Hát persze ! Ki az ahülye, aki hitelből finanszírozná amai helyzetben a tanulását ?
Ilyet csak egy elmebeteg, pl. Orbán tud kitalálni !

Miért nincs még ez a barom a zártosztályon ?
karpatij 2012.08.28. 06:41
sp' áLLítólag sp' még sp'mit-sp'lagibá sem sp' mert sp' jelentkezni sp'ótfelvételire