Tocsik Márta esetét vizsgálta az ombudsman
Az adóhatóság megsérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, ha késedelmi pótlékot vet ki, és annak behajtására végrehajtási eljárást indít, miközben az adózó azért nem tud fizetni, mert nem fér hozzá a büntetőeljárásban zárolt vagyonához - állapította meg Szabó Máté ombudsman; aki egyben felkérte az APEH elnökét, vizsgálja meg, hogy az utóbbi tíz évben történtek-e hasonló esetek.
2008. Szeptember 11., 14:54
Ossza meg!
facebook
iwiw
Az ombudsman Tocsik Márta esetét vizsgálva jutott a megállapításra. A Népszabadság szerdán írta meg, hogy a milliárdos sikerdíjáról elhíresült Tocsik Márta az országgyűlési biztos állásfoglalását kérte az ügyében.
Szabó Máté csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményben - a panaszos nevének említése nélkül - azt írta, hogy egy állampolgári panasz kivizsgálása nyomán hozta meg állásfoglalását. Mint írta, "a panaszos jelentős jövedelmet szerzett, amivel kapcsolatban 1996-ban büntetőeljárás indult ellene és a nyomozó hatóság zár alá vette a teljes vagyonát", ezután az APEH 231 millió forint összegű adótartozást állapított meg.
Hozzátette: a panaszos az adótartozást nem tudta megfizetni, mert nem fért hozzá a bankszámlájához, nem rendelkezhetett ingó és ingatlan vagyonával, a bíróság pedig nem engedélyezte, hogy feloldják az adótartozásnak megfelelő vagyonrész zárolását. Az adóhatóság a zár alá vétel tényét figyelmen kívül hagyta, így az adótartozást további bírságokkal és pótlékokkal is megterhelte.
Az ombudsman megjegyezte: "a panaszost a bíróság 2003 áprilisában az ellene emelt vád alól jogerősen felmentette, a zár alá vételt megszüntette".
Szabó Máté állásfoglalásában azt írta: az adózás rendjéről szóló jogszabályok szerint "nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta, és a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő".
"A teljes vagyon zár alá vétele egyértelműen ilyen ok" - hívta fel a figyelmet az országgyűlési biztos. Hozzátette: álláspontja szerint az adóhatóság nem hivatkozhat arra, hogy a végrehajtási eljárás során ezt nem észlelte, hiszen a zárolt vagyonból nem lehet végrehajtani. Azzal pedig, hogy ennek ellenére adóbírságot és a késedelmi pótlékot számított fel, az APEH megsértette a jogállamiság elvét és a tisztességes eljárás követelményét - írta.
A közlemény szerint Szabó Máté az ügyben megkereste az adóhatóságot, amely ezt követően felülvizsgálta a szankciókat és törölte azokat, a konkrét ügyben ezért külön ombudsmani intézkedésre nem került sor.
Ugyanakkor az országgyűlési biztos kezdeményezte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökénél, hogy belső vizsgálattal tárja fel, történtek-e az elmúlt 10 évben hasonló esetek, és ha igen, tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogszerű állapot helyreállítására - olvasható a közleményben.
MTI
