Előző
Következő
új cikk

Belföld

Csak éjszakára hagyják megkötve...

Népszava|2013. máj 16. 05:07
[A+ A-]
Kötözze ki magát - erre kérték, majd rendszeresen kulcsra zárták az ajtót arra az idős, beteg asszonyra, akit csaknem fél éve nem enged el lányához és unokáihoz, sőt, kapcsolattartásukat is korlátozza a siófoki, önkormányzati fenntartású gondozási központ. Az érintett édesanya szellemileg ugyan nem friss, de még cselekvőképes, a bentlakásos intézmény a háttérben húzódó családi- és jogvitában önkényesen foglalt állást, s érthetetlen módon jártak el a megkeresett illetékes szakhatóságok is.
Jogellenesen, állami szemhunyás mellett tart fogva egy idős asszonyt Siófok Város Gondozási Központja (SVGK) hónapok óta. Az önkormányzati fenntartású intézmény tavaly december óta nem, sőt egyre kevésbé engedélyezi, hogy az érintett asszony és lánya minőségi időt tölthessen együtt a gyermek és az unokák otthonában, sőt, az utóbbi hónapok során már helyszíni, s telefonon való kapcsolattartásukat is akadályozták. Pedig az intézménynek erre semmilyen jogszabály nem ad felhatalmazást, ráadásul az érintett édesanya teljes jogú, cselekvőképes állampolgár, így nyílt jogsértéssel korlátozzák személyi szabadságában.

Az érintett asszony lánya azt követően fordult lapunkhoz, hogy az intézmény fenntartója, valamint a szociális ellátásban illetékesnek vélt szakhatóság is elutasította panaszait, maga az SVGK pedig egyre durvábban lép fel vele és édesanyjával szemben. Az idős, beteg asszony tavaly áprilisban került az otthonba, néhány nappal azelőtt, hogy férje - a lány apja - elhunyt. Miután a szülők Siófokon éltek, s a mai napig ott lakik háziorvos bátyja is, természetesnek tűnt, hogy az ottani bentlakásos intézményben helyezik el az egészségi állapota miatt folyamatos felügyeletre, gondozásra szoruló édesanyát. Noha lánya korábban is számos visszásságot tapasztalt az intézményben, 2012. decemberében merültek fel először igazán komoly problémák.

December 11-én ugyanis, a szokásos látogatására érkezett édesanyjához, egyúttal jelezte, hogy 4 napra szeretné elvinni az édesanyját, hogy az ünnepeket lányával és unokáival tölthesse. Ezt az ápoló tudomásul vette, csak annyit jelezett, hogy a távozást megelőzően az addig szokásos rendnek megfelelően összekészíti az idős asszony gyógyszereit a távollét idejére. Néhány nappal később azonban a SVGK vezetője telefonon felkereste a lányát azzal, hogy nem engedélyezheti az édesanyja elvitelét, méghozzá egy december 12-i dátumozású meghatalmazásra hivatkozva, mely szerint az asszony nem hagyhatja el az otthont saját akarat-elhatározásból, kizárólag kezelőorvosa jóváhagyásával. A kezelőorvos az érintett asszony fia, a lány háziorvos bátyja, aki aláírattatta ezt az iratot édesanyjukkal.

Az intézményvezető ekkor a házirendre hivatkozva azt is kérte, hogy írásban, minden tervezett látogatás előtt 2 munkanappal jelezze a lány szándékát, hogy édesanyját el szeretné vinni bárhová is. "Noha meglepődtem, eleget tettem a kérésnek, ennek ellenére karácsonykor kiderült: semmiképpen sem engedik el édesanyámat hozzánk" - fogalmazott, hozzátéve: bátyjával az eset óta szinte egyáltalán nem tudott kapcsolatba lépni, pedig már neki is több levelet, sőt, kérvényeket küldött, az "eltiltásnak" pedig semmiféle oka nincs. Noha a lány ügyvédje hamar megállapította, az édesanyjával aláíratott meghatalmazás a Ptk. idevágó rendelkezése alapján semmis, hiszen harmadik személy hozzájárulásához köti egy jogképes állampolgár személyi szabadságának gyakorlását, az intézményvezető ezt követően sem engedte, hogy lányával hétvégékre, a hetek múltával pedig már akár csak egy órára a temetőbe elmenjen az asszony. Ráadásul a lapunk birtokában lévő, 2012. április 1-je óta hatályos - a gondozási szerződéssel vállalt - intézményi házirendben nem szerepel semmi arról, hogy cselekvőképes lakóik számára engedélyt kellene kérni a távozáshoz, ahogy az sem, hogy bármely gondozott szabad mozgását korlátozhatná a központ.

Ennek ellenére nem engedték el az asszonyt, s látogatások pedig egyre keservesebbek voltak, édesanyja egyre többször panaszkodott lányának, hogy szeretne másik idősek otthonába költözni, mert jelenlegi helyén nem érzi jól magát. A lány maga is azt tapasztalta, hogy édesanyja nem, sőt egyre kevésbé kap megfelelő ellátást, súlyos jogsértések érik, hiszen az idős asszonyt kikötözték, s szobájába zárták úgy, hogy a kulcsot kívülről a zárban hagyták. Mikor lánya egy alkalommal megérkezett, előfordult olyan is, hogy több mint negyed órán át keresték az ápolót, akinek a zsebében volt a kulcs. Ez a bezárás nemcsak sérti az emberi méltóságot, de balesetveszélyes is, hiszen egy hirtelen rosszullét, vagy egy tűzeset végzetes lehet az asszony számára, aki sem az ágyát, sem a szobáját nem tudta harmadik személy segítsége nélkül elhagyni - saját kulccsal nem rendelkezik, azt használni sem tudná, miközben kívülről a zárban van egy másik. Ráadásul az édesanya "apartmanjából" gyakorlatilag lehetetlen a segítségkérés.

Márciusban betelt a pohár, s lánya gyakorlatilag megszöktette az asszonyt az intézményből. Miután diplomás egészségügyi végzettséggel bír - míg a siófoki intézményben nincs főiskola végzettségű ápoló, sőt, állandó orvosi felügyelet sem - otthonában cukorbeteg édesanyja napi négyszeri inzulinozását, s egyéb szükségleteit ellátta, sőt, újra felíratta, majd azonnal kiváltotta és az előírásoknak megfelelően maradéktalanul be is adta édesanyjának azokat a gyógyszereket is, amelyeket az intézményben kap. Ráadásul talált egy másik intézményt is, amely az ő otthonához közel, jobb körülmények és napi 24 órás orvosi felügyelet mellett biztosítaná édesanyja biztonságát. Épp ezért édesanyja a jelenlegi gondozóközponttal kötött szerződését felmondta, illetve nyilatkozott arról, hogy másik otthonban szeretne élni. Csakhogy ezt a nyilatkozatot személyesen vitte el anya és lánya Siófokra, ahol a dokumentum átvételét az intézmény megtagadta, sőt, a dolgozók rendőrt hívtak az idős asszony önkéntes távozásának megakadályozása érdekében. Értesítették az asszony fiát is, aki azonnal odasietett a helyszínre, megakadályozta a távozást, sőt, ekkor derült ki az is, hogy gondnokság alá helyezési pert indított édesanyja ellen, melynek első tárgyalási napja épp aznap volt. A siófoki járásbíróság ideiglenes gondnokot rendelt, mely hatására az édesanya az SVGK-ban rekedt, azóta ki nem jöhetett, még férje halálának évfordulóján sem látogathatta meg sírját.

Sőt, miután a lánya részletes tájékoztatást adott, s hosszadalmas kérelmet nyújtott be, az ideiglenes gondnok ellenőrzés nélkül belenyugodott az intézmény minden állításába nem engedélyezte a lányának, hogy akár csak néhány órára elhagyja az intézményt az édesanyja. Arra érdemben nem is reagált, hogy az érintett maga, valamint lánya is egy másik otthonban szeretné elhelyezését kérni, de levelében az is szerepelt, hogy úgy ítéli meg, anya és lánya, valamint az unokák találkozásai az intézményen belül - az asszony 8 négyzetméteres szobájában - is lehetnek ugyanolyan "közvetlenek és meghittek", mintha otthon lennének. Gyakorlatilag ugyanezt közölte a fenntartó képviseletében a helyi jegyző is, aki érdemi vizsgálat nélkül elutasította a lány beadványát, s kijelentette: minden rendben van az otthonban. Sőt, annak ellenére, hogy a SVGK vezetője írásban maga is elismerte a történteket, a kikötözésről például azt állította: azt maga a beteg kérte, s csak éjszakára hagyják megkötve "egy szalaggal" az asszonyt. Ezt azonban fényképekkel lehet cáfolni. Ennek ellenére a Somogy megyei kormányhivatal gyámügyi szakhatósága alaptalannak nevezte az intézményi eljárásmódra tett panaszokat, s egy állítólagos helyszíni vizsgálatara hivatkozva megállapította: "az intézmény a hatályos jogszabályoknak megfelelően látja el tevékenységét".

Az asszony lánya által elmondottak tanúkkal, valamint okiratokkal és fotókkal bizonyíthatóak, ráadásul - állítása szerint - az ügy hátterében húzódó családi vita is egyoldalú, csak a bátyjának fűződhetnek ehhez érdekei. A fiatal nő nem érti, miért hagyja a magyar állam, hogy jogsértések tucatjaival távol tartsák őt az édesanyjától, miközben neki kizárólag az a célja, hogy biztonságban, kényelemben, magához közel tudja, s így az idős asszony unokáival való kapcsolattartása biztosított legyen.

Nem jeleztek vissza

Természetesen megkerestük a gondozási központot is, ám - miután sokadik hívásunkra - sikerült elérnünk az intézmény, kiderült, hogy annak vezetője szabadságon van, s egész héten nem lesz benn. Az intézményvezető helyettese sem volt elérhető, tőle visszahívást kértünk, ám lapzártánkig nem kaptunk.

Lájkoljon minket a Facebook-on is!

Kedves hozzászólók! Szeptember elsejétől a nepszava.hu weboldalon Facebook fiók segítségével lehet hozzászólást írni. Az eddig megjelent kommentek nem lesznek elérhetők. Köszönjük!