Előző
Következő
új cikk

Vélemény

Erkölcsi kérdések

Népszava|2013. szept 11. 06:05
[A+ A-]
A kedves vezető nem szíveli, ha ki akarják oktatni erkölcsi kérdésekben. Ez emberileg teljesen érthető. A probléma csak az, hogy miniszterelnökként kérte ki magának. Mondhatnánk, ebben a tisztségben többet el kell viselni, mint egyébként. Ám ő azért mondja, mert maga szabná meg, hogy mit szabad és mit nem.
Kezében papír, abból idézi - "pontosan, szépen" - az őszödi beszéd megfelelő részletét. Hogy a szocialisták - élükön Gyurcsány Ferenccel - mindig hazudtak. Micsoda erkölcsi fertő. Majd' el is felejtettük, a szónok az Ember, Aki Sohasem Hazudott. És amikor - nem is először, vélhetően nem is utoljára - a piedesztálról beszél, nem nyílik meg a föld alatta és nem szakad rá a mennyezet.

Hiszen ő az, aki - még első miniszterelnöksége idején - a nem-taggyűlésen kifejtette, hogy "ne mi nyerjük a legtöbbet". Azóta persze ez az iránymutatás már elvesztette aktualitását, a jelszó 2010 óta éppen az ellenkezője. Már 2006-ban is - akkor még sikertelenül - próbálkozott a győzelemmel, amihez minden eszközt megengedettnek vélt. Hiszen ő mondta - amikor a kampánycsend megsértésére biztatott -, hogy "majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt' jónapot".

Azóta is így működik, minden esetben. Hadserege pedig - közlegények és tisztek - őt utánozzák. Vég nélkül lehetne sorolni a különböző eseteket, amikor az erkölcs kizárólag akkor számít, ha az ellenfélről van szó. A földügyek, a trafikmutyi, a lenyúlások és bekebelezések az élet szükséges velejárói, ha a kedves vezető és hűséges hívei vannak benne. A bukott baloldal, a libások, az offshore-lovagok pedig mind példák arra, hogy járnak azok az emberek - közlegények és tisztek -, akik nem a kétharmaddal vannak. Ezért velük szemben megengedett, sőt szinte kötelező is a karakter-gyilkosság, máskülönben aligha lehetne őket ellehetetleníteni a választók egy része szemében.

Az erkölcsök bősz védelmezője - a vélt győzelem mámorában - parlamenti viszontválaszában még tovább döngölte a földbe a gaz szocialistákat. "Én értem - mondta -, hogy önök egy kommunista világban nőttek fel és úgy tudnak gondolkodni..." Mesterházy Attila - akinek válaszolt - a rendszerváltás idején (1990-ben) 16 éves volt. Orbán Viktor pedig 27. Legközvetlenebb harcostársai - a kollégiumi fiúk - mind hasonló korúak. Kövér László (akkor 31) például addigra már megjárta az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetét is. Ma pedig ők érzik úgy, hogy - a magasabb erkölcs védelmében - joguk van kommunistázni és a baloldalt (úgy teljes egészében) az "átkos rendszer" örökösének nevezni. Ha tehetnék, nyilván Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy nyakába varrnák 56-ot és a megtorlásokat is, de idáig - egyelőre - még nem jutottak el. Ám a választásig még van idő, hogy kidolgozzák a megfelelő stratégiát.

A lényeg azonban az, hogy erkölcsi kérdésekben nem tűrik a kioktatást. Mivel már olyan magasra - pontosabban mélyre - jutottak, hogy legfeljebb ők oktathatnak bárkit, hogyan kell tisztességtelennek lenni, különösen, ha már a hatalom is a kezükbe került. Ebben valóban utolérhetetlenek.
Lenne mit tanulni tőlük. De nem szabad.
Kedves hozzászólók! Szeptember elsejétől a nepszava.hu weboldalon Facebook fiók segítségével lehet hozzászólást írni. Az eddig megjelent kommentek nem lesznek elérhetők. Köszönjük!