A napközikben módszer híján érik a jövő
Bár lassan bebizonyosodik, hogy a 9 éves szegedi kislányt nem erőszakolták meg hasonló korú iskolatársai, a szenzációhajhászás ráirányította a figyelmet a napközire. Bár az általános iskolások legalább 40 százaléka veszi igénybe, sok helyen a napközis tanítás módszertanát többnyire csak "hírből ismerő" pedagógusok foglalkoznak velük. Ilyen képzés ugyanis nincs.
2009. Február 01., 18:43
Ossza meg!
facebook
iwiw
A szegedi kisdiákok szexuális kíváncsiságának bulvár-rémtörténetté turbózása arra biztosan jó volt, hogy ráirányította a figyelmet a napközire, amely régi gond. Egy anyuka mesélte, 10 éves, negyedik osztályos gyerekével azért muszáj a délelőtti tanulás és a délutáni napközi, az edzések és különórák után sokszor este órákon keresztül otthon tanulni, mert abban az iskolában, ahová a gyerek jár, a napközis tanítónéni kijelentette: "Itt mindenki magáért felel, ha tanul délután, akkor tanul, ha nem, nem." S, mivel a gyerek szívesebben tölti a napköziben az időt álmodozással, mint a másnapi leckével, ha nem akarja, hogy évet ismételjen, kénytelen este megtanulni vele mindazt, ami elmaradt délután. Ez pedig azt jelenti, hogy a gyerek minden nap reggel nyolctól este nyolcig-kilencig "dolgozik". Ez még egy felnőttnek is sok, nemhogy egy tíz évesnek.
Persze, mondhatnánk, ennek a gyereknek pechje van, mert pont egy olyan napközis tanítónénit fogott ki, aki nem alkalmas a feladatra. Csakhogy Magyarországon ilyen feladatra csak születni lehet. Mint Manherz Károlytól, az oktatási tárca szakállamtitkárától megtudtuk, míg a 70 felsőoktatási intézményünkből 20-ban folyik tanárképzés, és az egyetemek, főiskolák összesen 180 pedagógiai szakot indítanak, egyikben sem képeznek napközis pedagógusokat. S bár 15 másodszak foglalkozik a nevelés-oktatás egy-egy speciális területével - mint például a játék és szabadidő tervezése, vagy a tehetségfejlesztés -, de ezek az ismeretek sem kifejezetten a napközis oktató-nevelő munkára képeznek.
Azt, hogy egy diák készületlenül megy haza a napköziből, abnormálisnak tartja a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke is. Trencsényi László a hatályos közoktatási törvényt idézi, mely szerint a napközi amellett, hogy szociális gondoskodást nyújt, pedagógiai céllal működik, az oktatás és nevelés része, és az iskola pedagógiai programját kell szolgálnia. Ebben pedig az egészséges testi és szellemi nevelés mellett a másnapra való felkészítés is biztosan benne van.
A mai társadalom nem kezeli helyén a napközit - mondja Isépy Mária, az MPT Napközi Otthoni Nevelési Szakosztályának elnöke, az ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola napközis tanítója. Szerinte egy napközis tanítónak lényegében anyapótló szerepe van. S bár nem köti szoros tanrend, elkötelezettnek és kreatívnak is kell lennie, mert attól a pillanattól kezdve, hogy "átveszi a gyerekeket", ő felel értük egész addig, amíg a szülők értük nem jönnek. Ahogy feladata odafigyelni arra, hogy a gyerek ebédel-e, a szabadidejét egészségesen, kultúráltan tölti-e, meg kell tanítania az önálló tanulás fortélyaira is, ahogy ellenőriznie kell, elkészítette-e másnapi feladatait.
A napközis tanárra eleve nehezebb feladat hárul, mint egy-egy tantárgy oktatójára, hisz az osztálylétszámoknál többnyire nagyobb csoportokban más-más korú gyerekek ülnek, de ő találkozik a legtöbb részképesség-problémás diákkal is. Ráadásul a napköziben nincs elég hely a tanulóknak. A legtöbb helyen a tanuláshoz nemhogy laptop nincs, de jó, ha legalább egy írásvetítő a rendelkezésükre áll - mutatja be a jelenlegi állapotot Petkes Csaba oktatási szakértő. Ám ma a napközis tanár nem csak a körülmények és a túlzott adminisztrációs terhek miatt boldogul nehezen. Az egyetemeken, főiskolákon ugyanis csak elméleti tantárgytanítás van, de a hallgatók azt a módszert, hogy hogyan tanítsanak majd, már nem tanulják. Pedig nekik is szükségük lenne rá, hát még a napközis pedagógusoknak, akiknek ismerniük kell olyan módszereket, amelyekkel a diák meg tudja tanulni a tananyagot.
M.I. /
