Inkább a képzettség szelektál
A nyugdíjkorhatár emelése nem fenyegeti növekvő munkanélküliséggel az idősebb korosztályt, a fiatal pályakezdők elhelyezkedése sokkal nagyobb probléma - állítja Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Szerinte az életkornál sokkal meghatározóbb foglalkoztatási előny vagy hátrány a képzettség. A munkaerőpiaci szakértő szerint viszont egyelőre nem adottak a feltételek a korhatár kitolásához, ahhoz előbb az atipikus foglalkozattási formákat, vagyis a részmunkaidőt és a távmunkát kellene fejleszteni. 2013-tól évente hat hónappal 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár.
2009. Augusztus 06., 05:38
Ossza meg!
facebook
iwiw
Elfelejtett, becsapott generáció - ezt mondták egy közmeghallgatáson azok a 45 éven felüli nők, akik munkába állásuk nehézségeiről beszéltek. Szerintük a foglalkoztatók nem akarják tudomásul venni, hogy nő a várható élettartam és a nyugdíjkorhatár, a 45 éven felülieket már nem szívesen alkalmazzák. Egyetértettek abban, hogy nyugdíjba menni fiatalok, munkába állni viszont idősek: a cégek többsége 40 év alatti munkatársakat keres. Elmondták azt is, hogy a csoportos létszámleépítések elsősorban őket érintik.
Pedig problémájuk fokozódik, három év múlva, 2013-tól ugyanis évente hat hónappal 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, ami először az 1951-ben születetteket érinti. Azok az 1951-ben született férfiak és 1952-ben vagy 1953-ban született nők viszont, akik betöltötték a 60., illetve 59. életévüket, és 40 éves szolgálati idővel rendelkeznek, választhatják az előrehozott nyugdíjat. Az uniós országok nyugdíjkorhatárához közelítő emelésre egyebek mellett azért volt szükség, mert a munkavállalók több évvel a törvényes korhatár alatt vonulnak ténylegesen nyugdíjba, miközben az alacsony hazai foglalkoztatási ráta miatt fokozott teher hárul a járulékfizetőkre. A nyugellátást igénylők 94 százaléka az öregségi nyugdíjkorhatár előtt választja az ellátást. A második világháború után, az úgynevezett Ratkó-korszakban születettek 2013-2018-ban fejeznék be aktív korukat, de őket így a munkaerőpiacon tartják, ezzel is enyhítve az állami nyugdíjrendszer kiadásait.
Palócz Éva szerint a korhatáremelés nem oldja meg a nyugdíjrendszer finanszírozási problémáit, ahhoz sok, már megtett, és még hiányzó lépésre van szükség. A Kopint-Tárki vezérigazgatója azonban kijelentette, az emelésre és a korhatár előtti nyugdíjbavonulás szigorítására szükség volt, ő akár további kedvezőtlen szabályokat is bevezetne annak érdekében, hogy későbbre tolódjon az aktív kor.
Szedlárné Gáll Ibolya szerint viszont nem adottak a korhatáremelés feltételei, mert a munkaerőpiacról nem lép ki a nyugdíjas korosztály azért, hogy a skála másik oldalán beléphessen a hasonló végzettségű fiatal generáció. A munkaerőpiaci szakértő szerint így két nemzedék ütközése történik majd. Szerinte megoldás lenne a távmunka fejlesztése, azokat a munkaköröket, amelyeket otthon lehet teljesíteni, az idősek végeznék, amelyekhez naprakész információ, azonnali döntés kell, a fiatalok a munkahelyen látnák el. Így lenne egy viszonylagos kiegyenlítődés a piacon, enélkül viszont a korhatáremelés miatt 50 százalékkal csökken a fiatalok elhelyezkedési esélye.
Ezzel szemben Palócz Éva erőltetett problémafelvetésnek tartja, hogy az idősebbeket nem szívesen alkalmazzák a foglalkoztatók, hiszen - mint mondta - a fiatalok is hasonló problémákkal küzdenek. Ő úgy látja, a korhatáremelés nem befolyásolja jelentősen a foglalkoztatási és a munkanélküliségi rátát, az életkor helyett az sokkal inkább a képzettségtől függ.
Bár a válság idején felerősödött, már előtte is menedzsment-technikai trend lett a cégeknél, hogy létszámleépítéskor az idősebb munkavállalóktól válnak meg. Nemcsak beosztotti, hanem vezetői szinten is a 35-40 év közötti korosztály vette át a hatalmat. Az 50 éven felüliek már nehezen találnak új állást, az álláskeresők és a segélyezettek létszámát növelik. Jó ellenpéldát mutat erre Norvégia, ahol a 70 évesnél idősebb munkavállalók nyugdíj mellett is teljes fizetésért dolgozhatnak. A finnek pedig arra kötelezték a munkaadókat, hogy tegyék lehetővé a 15 vagy 25 órás munkahetet, vagyis a részmunkaidős állást az idősebb álláskeresők számára.
Muhari Judit /
