Mit tudnak a nők a munkaerőpiacon? - sztereotípiák és egyéniség
A nők piacot jelentenek, tehetséget képviselnek, jelenlétük a vezetésben növelheti a profitabilitást; azonban nincs önbizalmuk, ezért gyakran túlképzik magukat; érvényesülésüket pedig sokszor előítéletek gátolják - fogalmazták meg a résztvevők azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet kedden "Mit tudnak a nők - amitől eredményesebben működhetnek a vállalatok?" címmel, civil kezdeményezésre rendeztek a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
2009. Szeptember 30., 17:34
Ossza meg!
facebook
iwiw
Koncz Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem emberi erőforrás tanszékének tanára elmondta: a nőkkel kapcsolatos sztereotípiák alapja a családon és a foglalkoztatáson belüli munkamegosztás, ha ezen változtatni akarunk, a munkamegosztási gyakorlatot kell megváltoztatni. Hiába szerepel ugyanis a tananyagban - hoz svéd példát -, hogy a papa főz, ha a gyerek azt látja a gyakorlatban, hogy az anyuka cekkert cipel, az apuka pedig otthon tévét néz, és újságot olvas.
Fodor István, az Ericsson Magyarország volt elnök-vezérigazgatója, a Bölcsek tanácsának tagja úgy vélekedett, ezen elsősorban az érintettek tudnak változtatni. A nők sokkal többet tehetnek magukért azzal, ha saját posztjaikon jó teljesítményt nyújtanak, mint bármilyen szabályozó. Ha jó a teljesítmény, a sztereotípiák eltűnnek - mondta.
Az esélyegyenlőségi politika szerint ugyan nem lehet figyelembe venni, hogy valaki férfi, nő, kövér vagy például mozgássérült, a tudatalattit azonban nem lehet otthon hagyni, amit az otthoni munkamegosztásban tapasztalt, magával viszi az ember a munkahelyére is - mutatott rá Pogány Éda, a Coca-Cola Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban: nagyon fontos, hogy a vállalati kultúra befogadó és az esélyegyenlőségre érzékeny legyen.
Koncz Katalin szerint a vezetői posztra való kiválasztási procedúra során diszkriminálják a nőket. Két tényezőt, az alkalmasságot és a megbízhatóságot vizsgálnak. Az alkalmassággal nincs gond, a megbízhatóság terén azonban a rendelkezésre állásban eltérés van, ugyanis a jövedelemkülönbségek miatt többnyire a nők maradnak otthon, ha például megbetegszik a gyerek, ami családi döntés.
Nem mindenki akar azonban vezető lenni, egy felmérés szerint a nők 70 százaléka nem akar karriert csinálni. Arra a kérdésre pedig, hogy a család vagy a kereső munka a fontosabb, a megkérdezettek háromnegyede az elsőt jelölte meg. Ezen persze nem lehet csodálkozni, tekintve, hogy a család, az óvoda, az iskola, sőt még a Barbie baba is ezt programozza a lányokba - mutatott rá az egyetemi tanár.
Vida Ágnes pszichológus, író egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a nők hajlamosak túlképezni magukat, mert nincs önbizalmuk, pedig ez nem oldja meg a problémákat. A nőkben sokkal erősebb a megfelelési vágy, sok kvalitást azért nem tudnak kiteljesíteni, mert az elvárásoknak akarnak megfelelni - erősítették meg a közönség soraiból.
Pogány Éda szerint a nőkkel kapcsolatos egyik sztereotípia, hogy a nő kedves, melegszívű, halk, szerény és befogadó. Ha valaki tudatosan úgy dönt, hogy eltér ettől a sztereotípiától, nem lesz népszerű; nem kell azonban mindig a népszerűségre törekedni, elég, ha az ember hatásosan dolgozik és jól kommunikál - vélekedett.
S hogy miért jó, ha női vezetők vannak? Az egyik válasz erre az lehet, amit Fodor István fogalmazott meg: "A legnagyobb segítséget női vezetőktől kaptam, mert azokat a dolgokat látták, amit mi nem látunk".
MTI
