Cimboraság, kivételezés, komaság: sógorok nyomában Brüsszel

Az Európai Bizottság nagyon nekimegy a magyarországi korrupciónak.

Balaton környéki ingatlanfejlesztések, állami földárverések, egyetemek kiszervezése alapítványokba – mind-mind olyan korrupciógyanús ügyletek, amelyek miatt az Európai Unió végső esetben pénzmegvonással járó eljárást indíthat Magyarországgal szemben. Ez abból a levélből derül ki, amelyet – mint arról már írtunk – az Európai Bizottság (EB) költségvetési főigazgatója küldött pénteken a magyar hatóságoknak a közösség pénzügyi érdekeit védő rendelet keretében. Az írásban ugyan nem konkrétan megnevezve, de félreérthetetlenül Tiborcz István vitatott beruházásait is érintve tesznek fel kérdéseket. A Népszava birtokába került 12 oldalas iromány még nem az úgynevezett jogállamisági eljárás része, egyelőre csak a brüsszeli döntéshozók tisztánlátását szolgálja. A magyar hatóságoknak két hónapon belül kell reagálniuk a felvetésekre, és ha a válaszuk nem kielégítő, elkezdődhet a hivatalos procedúra.

A levélben az EB hosszan sorolja a brüsszeli testület aggályait és kérdéseit. Felveti a közbeszerzés rendszerszintű hiányosságait és az összeférhetetlenség kockázatait. Szóba hozza, hogy gyakran eredménytelen az európai uniós támogatásokkal elkövetett jogsértések kivizsgálása és szankcionálása, gondok vannak az igazságszolgáltatás függetlenségével is. A magyarországi közbeszerzésekre a verseny és az átláthatóság korlátozása jellemző, áll a levélben, amely megállapítja, hogy "a közbeszerzési pályázatok közel fele egyetlen ajánlatot tartalmazó eljárást eredményez”.

Az Európai Bizottság véleménye szerint komoly kockázatot jelentene az uniós költségvetésre, ha beigazolódna az összeférhetetlenség – magyarul: a sógorság-komaság – gyanúja az uniós mezőgazdasági támogatásokra jogosult állami földterületek árverésével, a 2018-ban 200 millió eurós EU-hitelt kapott Budapest Airport részvényeinek értékesítésével és a szintén közösségi támogatásokból részesedő Balaton környéki fejlesztési projektekkel összefüggésben. (Az EB nem nevesít beruházásokat, ám ahogy arról lapunk is többször írt korábban, sok NER-közeli nagyvállalkozónak, így például Tiborcz Istvánnak és Mészáros Lőrincnek is vannak érdekeltségei a tó partján.) A bizottsági levél hasonló összeférhetetlenségi aggályokat emleget a "közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal" kapcsolatban, amelyek közé számos felsőoktatási intézmény tartozik. Ezek az egyetemek ahogy a múltban, úgy “a jövőben is jelentős összegű uniós finanszírozásban részesülhetnek az európai támogatási alapokból” – nyomatékosítja az EB írása.

A levélben az Európai Bizottság kéri a magyarországi hatóságokat, hogy tisztázzák: miként kívánják elkerülni a korrupció és az összeférhetetlenség kockázatait? Tájékoztatást vár arról, hogy mekkora uniós forrásokat használtak fel a Balaton környéki projektek finanszírozására, és a hatóságok ezeket milyen alapon ítélték oda. Kíváncsi arra is, az illetékes szervek hogyan kívánják ellenőrizni, hogy kik húzódnak meg a Budapest Airport részvényei iránt érdeklődő vevők mögött. (A repteret egy állami többségű konzorcium vásárolná meg.) Az EB emellett kéri annak a tíz személynek, illetve vállalkozói csoportnak a listáját, akik a közös agrártámogatások legnagyobb kedvezményezettjei. Várja továbbá a beszámolót az elmúlt tíz évben árverésre bocsátott hektárok nagyságáról és adatokat szeretne az aukciókról is. Tisztázni kívánja azt is, hogy a közbeszerzési szabályok kiterjednek-e a közérdekű alapítványokra, és a hatóságok hogyan kívánják megelőzni az ezeket irányítók összeférhetetlenségét.

Mint ismeretes, a hatalmas vagyonból gazdálkodó egyetemek vezetésében kormánytagok is ülnek.

Az EB felhánytorgatja, hogy a magas szinten elkövetett korrupciót csak ritkán követi büntetőeljárás. Szóvá teszi, hogy az illetékes szervek „nem foglalkoznak a közigazgatás magas szintjein tapasztalható, illetve a vállalkozások és a politikai szereplők közötti kapcsolatokból eredő cimborasággal, kivételezéssel és nepotizmussal kapcsolatos kockázatokkal.” A Bizottság ezt összefüggésbe hozza a Legfőbb Ügyészséggel, amelynek szerinte túl sok határköre van. A levél megemlíti, hogy mivel Magyarország a brüsszeli ellenőrzések nyomán számos szabálytalan projektet kivont az uniós finanszírozásból (ilyenek például a Tiborcz István által jegyzett közvilágítási beruházások – a szerk.), az Európai Bizottság már nem tudta megállapítani, hogy a szabálytalanság vagy csalás által érintett összegeket visszaszerezték-e az elkövetőtől. Éppen ezért a brüsszeli testület elvárja a hatóságoktól, hogy adjanak pontos áttekintést arról, az elmúlt öt évben csalás esetén hogyan fizettették vissza az uniós forrásokat a támogatás kedvezményezettjeitől. Az EB az iránt is érdeklődik, hogy az illetékes szervek milyen intézkedéseket tettek a szabálytalanságok feltárására és szankcionálására azokban az esetekben, amikor az OLAF vizsgálatát követően visszavonták kérelmüket egy projekt uniós finanszírozására. Kíváncsi arra is, hogy vannak-e előírások, amelyek lehetővé teszik azoknak a határozatoknak a bírósági felülvizsgálatát, amelyekből kiderül, hogy a nyomozó hatóság vagy ügyészség nem üldözi az állítólagos költségvetési bűncselekményeket.

Végül az Európai Bizottság úgy véli, komoly kockázatot jelenthet az EU pénzügyi érdekeire, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezében túl sok hatáskör összpontosul, és hogy fegyelmivel sújthatják azokat a bírákat, akik kérdéseikkel az EU Bíróságához fordulnak. Mindez befolyásolhatja az uniós támogatások ügyében folytatott bírósági eljárások hatékonyságát és pártatlanságát, ezért kéri a hatóságokat, hogy oszlassák el az aggodalmait.