Mintegy 36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben – derült ki a szlovák statisztikai hivatal csütörtökön nyilvánosságra hozott adataiból. A szomszédos országban 2011-ben a pandémia körülményeihez igazították a cenzust: február 15-március 31 között interneten lehetett kitölteni a kérdőíveket, április 1-október 31 között pedig a hagyományos úton, kérdezőbiztosok segítségével.
A cenzust nagy politikai vita előzte meg a második nemzetiség megjelölésének lehetősége miatt, bárki vallhatta magát egyszerre két nemzetiséghez tartozónak is, első és második helyen jelölve be valamely etnikumot. Az akkor még nem egységes magyar pártok közül csak az eleve magyar-szlovák pártként létrejött Most-Híd támogatta ezt a lehetőséget, a többiek attól tartottak, hogy a kisebbségi magyarok nagy számban fogják elsődlegesen szlováknak és csak másodlagosan magyarként meghatározni magukat. Attól is tartottak, hogy a második opciót nem számolják a magyar kisebbséghez, márpedig az anyanyelvhasználati jogot Szlovákiában településenként 15 százalékos létszámarányhoz kötik.
A szlovák pártok véleménye is megoszlott, végül Zuzana Čaputová államfő is állást foglalt a két nemzetiségű opció megtartása mellett. Bár még mindig kérdéses, hogy az adott kisebbséghez számolják azokat is, akik második opcióként jelölték azt meg, az államfő egyértelműen ezt szorgalmazza.
Ha a második opciót is figyelembe veszik, a szlovákiai magyarok száma csupán 1400-zal csökkent. 2011-ben 458 400 fő vallotta magát magyarnak, a mostani népszámláláson 422 ezren első, 34 ezren második opcióként jelölték a magyar nemzetiséghez tartozást. Az összlakosság száma 5 449 ezer, 52 ezerrel több, mint 2011-ben. Az első opcióként jelölt magyarok aránya 7,75 százalék.