Kezdhet félni az Orbán-kormány, februárban ítél az Európai Unió Bírósága a jogállamisági feltételről

Ha a testület elutasítja az ügyben beadott keresetet, Magyarországot és Lengyelországot is lehet pénzmegvonással sújtani a demokratikus játékszabályok megszegéséért.

Januárban már biztosan nem születik meg az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélete arról, hogy lehet-e a közösségi támogatások megvonásával sújtani a jogállami normákat megszegő tagországokat. Az úgynevezett jogállamisági feltételről szóló rendeletről valószínűleg februárban fog döntést hozni az EU legfelsőbb bírói fóruma - értesült uniós forrásoktól a Népszava.

Campos Sánchez-Bordona bírósági főtanácsnok a 2021 december 2-án közzétett véleményében javasolta, hogy utasítsák el a jogállamisági mechanizmus megsemmisítését kérő magyar és lengyel keresetet. Ha az EUB követi az ajánlást (ez az általános gyakorlat) és helyben hagyja a rendeletet, akkor az előírások alkalmazásával megbízott Európai Bizottság elindíthatja az eljárást a közösség pénzügyi érdekeit és a jogállamiságot szisztematikusan sértő EU-országokkal szemben.

A jogállamisági mechanizmus értelmében azokat a tagországokat, amelyek bizonyos jogállami normák megszegésével „kellően közvetlenül” sértik az EU költségvetési érdekeit, pénzmegvonással lehet sújtani, vagyis

Elindítását lehet indokolni például azzal, ha a nyomozó és vádhatóságok nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a csalások és a korrupció leleplezésére és büntetésére. Nagy valószínűséggel az érintettek között lesz Magyarország és Lengyelország, amelyet nem hivatalosan már többször is figyelmeztetett a testület.

Amikor Emmanuel Macron francia elnök december 13-án Budapesten járt, ígéretet tett az ellenzéknek, hogy a jogállamisági mechanizmust még a francia elnökség alatt, azaz 2022 első félévében bevetik, programbeszédében pedig újra hitet tett a jogállamiság védelme mellett.

A folyamat elindítása után legalább fél évbe telhet, amíg a döntéshozók eljutnak odáig, hogy határozzanak támogatások felfüggesztéséről vagy befagyasztásáról.

A jogállamisági mechanizmus egyébként egy éve hatályban van, de a budapesti és a varsói kormány vétófenyegetésének engedve addig nem alkalmazzák, amíg az EUB el nem dönti, hogy összhangban van-e a közösségi joggal. A magyar és a lengyel fél tavaly márciusban nyújtott be keresetet a bírói testületnél, amely az ügyet gyorsított eljárásban tárgyalja.