Mindkét fél állítja: segíteni szeretnének a tömeges éh- és fagyhalállal szembenéző afgán lakosságon, ám az ördög - mint mindig - most is a részletekben rejlik. A Nyugat ugyan hajlandó lenne pénzt biztosítani segélyekre, de cserébe elvárnák a táliboktól, hogy javítsanak az emberi jogok helyzetén, különös tekintettel a nők esetében, akik szabadságjogait drasztikusan visszavágták a tavaly augusztusi hatalomátvételüket követően. Az iszlamisták a maguk részéről Afganisztán 10 milliárd dolláros tartalékához szeretnének hozzáférni, amelyet az Egyesült Államok a világias afgán kormányzat bukását követően zárolt. A vallási fanatikusok ezenfelül továbbra is sóvárognak a diplomáciai elismerés után, az oslói látogatásukat pedig ennek az előkészületének tartják - még annak dacára is, hogy Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter világossá tette: a megbeszélésekkel nem kívánják legitimálni a tálibokat.
A diplomáciai közvetítésben jeleskedő Norvégia a háromnapos látogatás első napján, vasárnap afgán emberi jogi aktivistákkal ültette egy asztalhoz a iszlamista mozgalom küldötteit, a zártkörű egyeztetést a jelek szerint pozitív légkörben tartották. “A tálibok jóindulatukról tettek tanúbizonyságot. Türelmesen meghallgattak, és válaszoltak a legtöbb aggályunkra” - nyilatkozta az AFP-nek a megbeszélésen résztvevő Dzsamala Afgáni nőjogi aktivista. Persze, ahogyan ő is utalt erre, az az igazi kérdés, hogy a gyakorlatban mi valósul meg a szép szavakból. A tálib vezetés folyamatosan hangoztatja, hogy mozgalom megváltozott, nem kívánják visszaállítani a 2001-ig fennálló rémuralmukat, amit a kegyetlenség és a nők jogainak semmibevétele jellemzett.
Az iszlamisták tettei azonban mást üzennek. Rossz ómen például, hogy tavaly augusztus óta “átmenetileg” szünetel a tanítás az afganisztáni lányiskolákban, pedig a fiúk oktatása már szeptemberben újrakezdődött. Még aggasztóbb, hogy múlt héten az éj leple alatt otthonából elhurcoltak két nőjogi aktivistát, akik előzőleg a fejkendő (hidzsáb) viseletének kötelezővé tétele ellen tüntettek. A tálibok szóvivője szombaton tagadta, hogy fogva tartanák az érintett nőket, de megszólalásában egyúttal óva intett mindenkit a bajkeveréstől.
A nyugati és a tálib tárgyalódelegációnak összesen két nap áll rendelkezésre arra, hogy átbeszélje az említett, meglehetősen komplex kérdéseket - az egyeztetések a tervek szerint keddig tartanak a norvég fővárosban. Egyáltalán nem biztos, hogy bármelyik ügyben is történik előrelépés Oslóban, holott humanitárius téren égető szükség lenne valamifajta egyezségre.
Afganisztánban kétségbeejtők az életkörülmények, a Business Insider riportja szerint sokan literszámra teszik pénzzé saját vérüket, egyesek pedig még a veséjüket is eladják, hogy biztosítsák saját maguk vagy családjuk megélhetését. Az elmúlt hónapokban drámai mértékben megdrágultak az alapvető élelmiszerek. A Világélelmezési Program (WFP) úgy becsüli, hogy a 40 milliós népesség több mint felének élelmiszerellátása van veszélyben; 8,7 millió afgánt az éhhalál fenyeget, további 14,1 millió pedig súlyos éhínséggel néz szembe. A WFP decemberben publikált felmérése szerint a válaszadók mindössze 2 százaléka képes mennyiségben és változatosságban elegendő táplálékoz jutni: egy átlagos afgán család tagjai kéthetente egyszer jutnak gyümölcshöz, és még ennél is ritkábban - több mint két havonta - tejtermékekhez. Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) előrejelzése szerint az év közepére a lakosság kb. 97 százaléka a globális szegénységi küszöb alá kerülhet. Mindez annak következménye, hogy összeomlott a gazdaság, mivel a tálib hatalomátvétel miatt elapadtak a külföldi segélyek, amelyek az előző évek afgán költségvetéseinek csaknem 80 százalékát fedezték.