Az amerikaiak ezt jósolták, de szerdán nem tört ki a háború

Nem vált valóra az amerikai hírszerzés kiszivárogtatott jóslata arról, hogy Oroszország február 16-án, szerdán fogja megtámadni Ukrajnát.

 A magas labdát az orosz külügyi szóvivő, Maria Zaharova ütötte le a legügyesebben: arra kérte a nyugati médiát, ossza meg vele a következő évi inváziós menetrendet, mert szeretné megtervezni a szabadságát. 

Az orosz védelmi tárca bejelentette, hogy a Krímben véget ért a hadgyakorlat és be is mutattak egy videót, amelyen állítólag a Krími-hídon Oroszország felé tartó katonai szerelvény látható, a nyitott vagonokon páncélozott harcjárművekkel, míg más felvételeken harckocsik hajtanak fel vasúti kocsikra. Az írországi orosz nagykövet szerint a nyugati feltételezések helytelenek voltak és csapataik három-négy héten belül visszatérnek állandó támaszpontjaikra. Az ukrán elnök, az amerikai külügyminiszter és a NATO főtitkára azonban egyelőre nem látja tényleges jelét a válság enyhülésének.

Volodimir Zelenszkij szerdán keresztül-kasul beutazta Ukrajnát, a frissen meghirdetett új ünnep, a nemzeti egység napja alkalmából több régiót is meglátogatott. Délelőtt a belarusz határtól 80 kilométerre fekvő Rivne térségében megnézte a hadsereg védelmi gyakorlatát. A BBC tudósítójának kérdésére, hogy mit szól az orosz csapatkivonáshoz, azt felelte, hogy hallott róla, de látni eddig nem látta, márpedig ha a nyilatkozatokat valóban követné a csapatcsökkentés, azt mindenki észlelné. Az ukrán elnök a nap második felében a keleti frontot is megtekintette, ahol lassan nyolc éve tart a konfliktus az Oroszország által támogatott szeparatistákkal, ami Vlagyimir Putyin hétfői szavai szerint népírtás.

A NATO-tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozása előtt Jens Stoltenberg főtitkár azt nyilatkozta, hogy az Ukrajna körül felvonult orosz csapatok továbbra is bőven elégségesek a támadáshoz. A Euractivra hivatkozva a Euronews arról írt, hogy a NATO négy új többnemzetiségű harccsoportot hozna létre a szervezet keleti szárnyán és ezer-ezer katonát telepítene Bulgáriába, Romániába, illetve esetleg Szlovákiába és Magyarországra. Mint ismert, a magyar kormány szerint ez utóbbira nincs szükség, most a három balti köztársaságban és Lengyelországban van egy-egy rotációs rendszerben működtetett harccsoport.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter Stoltenbergehez hasonlóan szkeptikus a csapatkivonást illetően. Úgy vélte, hogy egy dolog, amit Oroszország mond és egy másik, amit tesz. Egyelőre az látszik, hogy kritikus csapatok a határ irányába tartanak és nem onnan elfelé.

Joe Biden kedden esti komor televíziós beszédében szintén kétségeinek adott hangot a csapatkivonást illetően, szerinte továbbra is határozottan lehetséges az orosz támadás. Az amerikai elnök az eddig emlegetett 100 vagy 130 ezres létszámnál is több 150 ezer, Ukrajnát körülvevő orosz katonát említett, de még mindig lehetségesnek nevezte a tárgyalásos rendezést. Közvetlenül az orosz néphez fordulva azt üzente, hogy az amerikaiak nem tekintik őket ellenségnek. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov üdvözölte, hogy Joe Biden is tárgyalni kíván az ukrán helyzetről.