Hétvégén sem hallgattak el a fegyverek Ukrajnában, az orosz hadsereg folytatta polgári célpontok bombázását is. A napok óta ostromlott Mariupolban a második evakuálási kísérlet is meghiúsult a humanitárius folyósokat érő orosz támadások folytán. Pedig a menekülőutak biztosítása volt az egyetlen eredménye a múlt heti második közvetlen ukrán-orosz tárgyalásnak. Vlagyimir Putyin és az orosz katonai vezetés egyre fenyegetőbb kijelentéseket tesz a nyugati országok irányába is, a lerohant Ukrajnában pedig egyre elképesztőbb dolgokat hajt végre. Már nem csak lakóházakat, iskolákat, kórházakat bombáz a megszálló hadsereg, hanem ukrán sajtójelentések szerint, robbanószerkezeteket helyeztek el Európa legnagyobb atomerőműve körül, a múlt héten elfoglalt Zaporizsjánál, így próbálva nyomást gyakorolni a 11 napja ellenálló Ukrajnára és zsarolni az ukrán néppel szolidáris Nyugatot.
Hiába kerül egyre szorultabb helyzetbe Vlagyimir Putyin, változatlanul eltökéltnek mutatkozik. Vagy tárgyalásokkal, vagy háborúval, de mindenképpen el fogja érni céljait Ukrajnában - biztosította Emmanuel Macron francia elnököt vasárnap délutáni telefonbeszélgetésük során az orosz államfő. Mint kiderült, a háború kezdetén meghirdetett Ukrajna nácítlanítása és semleges státusának kikényszerítése mellett már a 2014-ben elcsatolt Krím és a február 22-én legitimált szeparatista „népköztársaságok” Oroszországhoz tartozásának nemzetközi elismerése is bekerült a bármi áron megvalósítandó céljai közé.
A francia elnök ismételten megpróbálta jobb belátásra bírni orosz kollégáját, közel két órás újabb telefonbeszélgetésük során, ugyanakkor közölte Putyinnal, hogy aggódik az Odessza városa elleni készülő orosz támadás valamint a mariupoli humanitárius helyzet miatt. Maron kiállt az ukrán válság tárgyalásos megoldásának fontossága és az ukrán nukleáris létesítmények védelme mellett. Az Elysée palota közleménye szerint Putyin állította, nem áll szándékában az ukrajnai atomerőműveket támadni és kész tiszteletben tartani a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség előírásait. Mindezt annak dacára, hogy az orosz hadsereg már Csernobilt és Zaporizzsját is lőtte, a pénteken elfoglalt utóbbit pedig a jelentések szerint aknákkal kerítette körbe a megszálló hadsereg. Putyin változatlanul állítja, hogy az Ukrajnába vezényelt orosz hadsereg nem támad civileket, miközben az ENSZ szombati hivatalos adatai szerint is legkevesebb 351 civil áldozatot és 707 sérültet követelt az orosz invázió. A világszervezet is jelezte, a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek, az ukrán kormány szerint a kétezret is meghaladta a halálos áldozatok száma.
A harcok következtében már több mint 1,5 millió ember kényszerült elhagyni hazáját, milliók maradtak alapvető szolgáltatások nélkül az ostromlott, körbekerített ukrán városokban, csak a Donyeck-Mariupol gázvezeték lerombolása nyomán több mint 700 ezer ember maradt fűtés nélkül.
Az orosz elnök cinizmusát jelzi, hogy a Macron által is bírált meghiúsított mariupoli evakuálásról azt állította, hogy a lakosság biztonságos kimenekítése a körbekerített városokból, az ukrán hadsereg feladata lenne.
Azonnali tűzszünetet, az ostromlott városokból kivezető, biztonságos humanitárius folyósókat és a tárgyalásos rendezést sürgette vasárnap Recep Tayyip Erdogan is. A török elnök azon kevés nemzetközi vezető egyike, akivel még telefonon szóba áll Putyin. Erdogan próbálkozása sem járt sikerrel, Putyin szerint ugyanis ahhoz, hogy a tárgyalások eredményt hozzanak, ahhoz az ukrán félnek konstruktívabb magatartást kellene tanúsítania, „a kialakulóban lévő realitások teljeskörű figyelembevételével”. A Kreml tájékoztatása szerint Putyin a török elnöknek egyértelműen leszögezte,
az orosz csapatok csak abban az esetben függesztik fel a „különleges küldetést”, ha Kijev mindenféle hadműveletet beszüntet és teljesíti a jól ismert orosz kéréseket.
Arról azonban egyetlen hír sem szivárgott ki, hogy a hétvége diplomáciai bombameglepetésén, Naftali Bennett izraeli miniszterelnök és Putyin találkozóján mi hangzott el. Az esemény súlyát jelzi, hogy a vallásos izraeli vezető a sabbatot sem tartva személyesen utazott Moszkvába közvetíteni a válságban, majd ezután Berlinbe repült Olaf Scholz kancellárral egyeztetni. A háború kitörése óta egyetlen demokratikus ország vezetője sem találkozott személyesen Putyinnal, Izrael viszont nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, Bennett első perctől közvetítést ajánlott fel. Szombati moszkvai útja kapcsán is csak annyit közölt, hogy azt a partnerekkel, (azaz az amerikai kormányzattal) egyeztetve hajtotta végre.
Hasonlóan titokzatosan nyilatkozott Antony Blinken amerikai külügyminiszter is a CBS televíziónak, állítva, hogy megvannak a tervek Ukrajna kormányzása folytonosságának minden körülmények közötti biztosítására, „így vagy úgy”, ami arra utal, hogy Kijev oroszok általi bevétele esetén elképzelhető az emigrációs ukrán kormányzás is.
Volodimir Zelenszkij elnök, aki ellen eddigi információk szerint már három merényletet is meghiúsított az ukrán elhárítás, továbbra is az ukrán fővárosban van a teljes kormánnyal együtt, bár az orosz propaganda-gépezet szerint már régen külföldre menekült.
A moszkvai dezinformáció fáradhatatlanul működik – már nem csak provokációval, hanem atomfegyver előállításának szándékával és mocskos bomba bevetésével is vádolja Ukrajnát.
A megtámadott ország védelmében egyre több külföldi fogna fegyvert, a 3 ezres amerikai különítmény mellett britek, kanadaiak, de nem utolsósorban több tízezer belarusz, grúz, kazah és más volt szovjet tagköztársaságból származó önkéntes áll készen az ukrajnai bevetésre. Az orosz vezetés érthetően ideges, és nem csak a katasztrofális katonai teljesítmény és a világ minden tájáról bejelentkező önkéntesek, hanem mindenekelőtt az Ukrajnának szánt nyugati fegyver és haditechnikai felajánlások miatt. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatóján egyenesen megfenyegette az Ukrajnával szomszédos országokat, név szerint említve Romániát, hogy amennyiben megengedik, hogy reptereiket használja az ukrán haderő, azt Moszkva úgy értelmezi, hogy az érintett országok beszálltak a katonai konfliktusba