Sürgeti az EP a jogállamisági eljárást, de a biztosok kivárnak

Az Európai Parlament állásfoglalásban sürgeti eljárás elindítását a jogállamiság elveit és az unió pénzügyi érdekeit egyszerre sértő tagállamokkal szemben. A képviselők az ötpárti határozati javaslattal arra reagálnak, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) február közepén érvényben hagyta a Magyarország és Lengyelország által megtámadott úgynevezett jogállamisági feltételességi rendeletet. A jogszabály kimondja, hogy pénzmegvonással sújthatók a közösségi költségvetést megkárosító korrupt, és az igazságszolgáltatás függetlenségét csorbító tagállami hatóságok.

Az Európai Parlament (EP) szerint a 14 hónapja hatályos rendelet előírásainak az első pillanattól kezdve érvényt kellett volna szerezni, az alkalmazásukkal megbízott Európai Bizottságnak (EB) pedig a kedvező bírósági ítélet után azonnal munkához kell látnia. A brüsszeli testület mostanáig húzta időt, igazodva a magyar és a lengyel vezetés által megzsarolt állam- és kormányfői testület döntéséhez. A parlament úgy véli, hogy az eljárást nem szabad tovább halogatni, mert az súlyos következményekkel járhat.

A legnagyobb frakciót adó jobbközép pártok a szerda esti szavazást megelőzően közleményben fejtették ki, hogy az ukrajnai háború csak megerősíti az oligarchia és a kleptokrácia elleni fellépés szükségességét. Sophie in’t Veld holland liberális EP-képviselő pedig egy parlamenti rendezvényen arról beszélt, hogy az ukrán, a grúz és a moldovai tagfelvételi kérelmeket befogadó Európai Uniónak most különösen ügyelnie kell rá, hogy tiszteletben tartsa a saját szabályait és értékeit.

Az EP hiába ragaszkodik a jogállamisági eljárás mielőbbi elindításához, értesüléseink szerint a biztosi kollégium egyelőre kivár. Egyrészt nem akar frontot nyitni az ukrajnai háború által sújtott két határmenti országgal, Magyarországgal és Lengyelországgal, amelyek normaszegéseik miatt amúgy a legesélyesebbek lennének a pénzügyi szankciókra. Másrészt szeretné elkerülni a látszatát is annak, hogy döntésével befolyásolja a bő három hét múlva esedékes magyarországi parlamenti választást. Megfigyelők arra is rámutatnak, hogy a lengyel kormánynak most jobban áll a szénája Brüsszelben, mint a magyarnak; nem csak az Oroszországgal szembeni uniós fellépésben vállalt vezető szerepe miatt, hanem mert bizonyos hajlandóságot mutat az EU-val fennálló vitájának a rendezésére.

A parlament viszont nem tágít, szerinte haladéktalanul aktiválni kell a jogállamisági mechanizmust, és értesítést kell küldeni az érintett országoknak azokról az ügyekről és ügyletekről, amelyek miatt jelentős kár éri a közösség pénzügyeit. Budapest és Varsó tavaly év végén már kapott kérdéseket tartalmazó levelet az EU székhelyéről, de az még nem a hivatalos eljárás része volt.

Az EP-képviselők emellett azt is várják az Európai Bizottságtól, hogy az előírásokat betartva, szigorúan fogja elbírálni a két ország járvány utáni helyreállítási tervét, és addig egyetlen tagállammal sem állapodik meg a költségvetési felzárkóztatási támogatásokról, amíg az meg nem szünteti a visszaélések minden kockázatát. Magyarországnak sem a helyreállítási tervét, sem a kohéziós alapok felhasználását részletező partnerségi megállapodását nem hagyták még jóvá Brüsszelben.