Fordulat az államkötvénypiacon, már nem éri meg lakossági állampapírokat vásárolni

A piaci államkötvényekkel magasabb az elérhető hozam, a korábban „szuperállampapíroknak” titulált kötvények elvesztették versenyelőnyüket.

Kezd beérni a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa, pedig még nem is látni a végét. Az irányadó ráták emelésének hatására - és persze az infláció drasztikus elszállása miatt -, az elmúlt napokban már hét százalékos hozammal jegyezték a három és az öt éves lejáratú piaci kamatozású államkötvényeket.

Ez azt jelenti, hogy egy év alatt a hozamok a két futamidőn 5,7, illetve 5,3 százalékkal emelkedtek. Vagyis egy év alatt gyökeres fordulat állt be az államadósság finanszírozásában, annak költségei a többszörösére ugrottak, és ez évente több száz milliárd forintos többletkiadást jelent az államnak. A piaci államkötvényhozamok ugrásszerű növekedése azt is eredményezte, hogy a korábban „szuperállampapíroknak” titulált kötvények elvesztették versenyelőnyüket.

A kormány a 2010-es évek közepén az államadósság finanszírozásában hangsúlyt váltott, a cél az lett, hogy a hazai – de legfőképp a külföldi – intézményi befektetők, vagyis bankok, befektetési kalapok helyett, egyre nagyobb mértékben a magyar lakosság finanszírozza az államadósságot. A kormány abból indult ki, hogy míg a korábbi pénzügyi-gazdasági válságok kitörésekor a külföldi profi befektetési alapok első lépése az volt, hogy tőkét vontak ki Magyarországról, alaposan megnehezítve az államadósság finanszírozását. Ezzel szemben a magyar lakosság jóval stabilabb befektető, mert egy válság idején sem menekíti ki a pénzét az államkötvényekből. Ugyanakkor a 2010-es évek közepén rendkívül alacsonyan voltak a nemzetközi és a magyar államkötvényhozamok, a vásárlás élénkítésére találták ki az új lakossági államkötvényeket, a jelentős plusz hozammal értékesített Magyar Állampapír (MÁP) Pluszt.

MÁP Plusz egy sávos kamatozású papír, amely a teljes öt éves futamidőre átlagosan 5 százalék körüli hozamot biztosított, amely a 2019-es bevezetésekor 1-3 százalékkal volt az infláció felett, így a papír tisztes reálhozamot fizetett. Az emelkedő infláció miatt azonban Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) egyre vonzóbbá lett, az utolsó sorozatot már 6,6 százalékkal értékesítette az államadósság-kezelő, ami az idénre várható 8,5-10 százalékos infláció mellett vaskos veszteséget jelent. A PMÁP inflációkövető papír az előző évi pénzromláshoz képest plusz 1,5 százalékot fizetnek, vagyis jövőre - egy évre átmenetileg - akár 10 százalék (felett) is lehet a hozama, ami már vonzó lehet.

Az igazi fordulat azonban a normál piaci kötvényeknél következett be: az elmúlt napokban a 3 és az 5 éves adósságpapírokat már 7 százalék feletti hozamokkal lehetett megvásárolni. A hét százalékos hozam idén még ugyan veszteséget termel a kötvény tulajdonosának, de csökkenő inflációt feltételezve, a következő években egyre nagyobb reálhozamot fizetnek ezek az értékpapírokra, így egyre inkább érdemes lehet ezek vásárlásán elgondolkozni. A kulcs az, hogy milyen gyorsan képes csökkenni az infláció Magyarországon, ám ebben a kérdésben rendkívül megosztottak az elemzők. Az IMF legfrissebb prognózisa szerint a magyar éves infláció 2022-ben elérheti a 10,3 százalékot, s ez a ma a legmagasabb ismert prognózis. Az MNB idénre 7,5-9,8 százalékos, 2023-ra pedig 3,3-5,5 százalékos pénzromlással számol. Az IMF szakértői szerint az árak növekedése 2023-ben legalább 6,4 százalékos lesz, vagyis csak ezt a két előrejelzést látva hatalmas a bizonytalanság, de az leszűrhető belőlük, hogy jövőre már az 5-6 százalék közelébe csökkenő infláció mellett érdemi hozamot fizethet egy olyan államkötvény is, amelyet 6,5 vagy 7 százalékos hozammal meg lehet vásárolni a Magyar Államkincstárban.

Az ÁKK honlapján közzétett adatok szerint ugyanis a 10, 15 és 20 éves lejáratú állampapírokat 6,7-6,5 százalék körüli éves hozammal lehet vásárolni. Egy húsz éves kötvény esetében idén még ugyan vaskos veszteséget okoz a 9-10 százalékos infláció, jövőre azonban pénzénél maradhat a befektető, a futamidő hátralévő 17-18 évében azonban tisztes reálhozamot fizethet a papír, feltételezve, hogy az infláció hosszú távon 1-2 százalékos sávba csökken. Ilyen alacsony inflációra már az elmúlt évtizedben is volt példa, arról nem is beszélve, hogy a következő 5-10 évben nagy valószínűséggel megvalósulhat Magyarországon is az euró bevezetése, amely a legkomolyabb infláció-horgonyzó intézkedés lenne.