Bumeráng

Ferenc pápa kiterjedt diplomáciai tevékenységet fejt ki a háború alatt. Sok minden a színfalak mögött zajlik, amint ezt a L’Espresso című lap a múlt héten részletesen is elemezte. Ezért sem volt meglepő, hogy a pápa április elején fogadta Orbán Viktort, hiszen az utóbbi másfél hónapban a szlovák miniszterelnökkel és a lengyel államfővel is találkozott. A vizit mégis nagy publicitást kapott, hiszen ez volt a választási győzelem után a magyar miniszterelnök első útja.

A pápa – véletlen vagy tudatos – kiszivárogtatásának köszönhetően a találkozónak utólag még nagyobb figyelmet szenteltek a nemzetközi sajtóban, hiszen Ferenc "kikotyogta”: Orbán Viktor azt állította, május 9-ig, a győzelem napi ünnepségekig véget ér a háború. Ferenc ezzel kissé kínos helyzetbe hozta a magyar miniszterelnököt. A kijelentés ugyanis azt sugallja, hogy mivel Orán közelebb áll Putyinhoz, mint más uniós vezetők, így többet tudhat a háború végéről. Márpedig ha ez így van, az a magyar miniszterelnök még nagyobb európai elszigetelődését vetíti előre. Hiszen nemcsak Nyugaton, hanem itt, Közép-Európában még annyira sem bíznak majd meg benne, mint eddig: lényegi információt aligha árulnak el neki. Ha viszont a magyar kormányfő csak azt osztotta meg a pápával, amit már számos lap szinte a „különleges katonai manőver” megkezdése óta sugallt, akkor felmerül a kérdés: mi értelme volt ennek? Elvégre ezt a feltételezést a Vatikán is jól ismeri.

Nem kizárt, a vizit mögött a magyar kormány trükkje állt. Elhitették a Vatikánnal, hogy a magyar kormányfőnek „exkluzív” információi vannak az orosz tervekről, ezért fogadta a magyar kormányfőt sietve, rögtön a választás után a pápa, aki minden lehetséges diplomáciai csatornát felhasznál a konfliktus enyhítésére. Mindenesetre a jövőben miniszterelnökünknek jobban meg kellene fontolnia, kinek, mit és miért mond el.