A lebukás hete

Azt állította a Fidesz (közleményében), hogy „Cseh Katalin nyakig úszik egy korrupciós botrányban, a Városházán maffia működik, a baloldali pártoknak fizetett kenőpénzért a Gyurcsány-Bajnai-holdudvar hordja szét a főváros ingatlanjait. A baloldalon mindez következmények nélkül van, még csak a nyomát sem látni annak, hogy készek lennének ezeket tisztázni. Völner Pál kész tisztázni magát az igazságszolgáltatás előtt.”

Ezzel szemben a tény az, hogy a főváros közgyűlési vizsgálóbizottságot állított fel a Városháza állítólagos eladásáról szóló vádak kivizsgálására, miközben az Orbán-kormány semmilyen ügyben nem engedélyezett parlamenti vizsgálóbizottságokat. A Gyurcsány-Bajnai-holdudvar semmit nem hordott szét, sem kenőpénzért, sem anélkül, Cseh Katalin pedig legföljebb abban a mocsokban van nyakig, amit a Fidesz-média borított rá. Ellenben a volt igazságügyi államtitkár ellen az ügyészség gyűjtött terhelő bizonyítékokat. Nem mindegy. Talán még Orbánisztánban sem.

Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban, ahol „elfelejtették” őt megkérdezni a Völner-botrányról), hogy módosították a költségvetést annak érdekében, hogy jövőre 5 százalékos lehessen a nyugdíjemelés, és mivel veszélyhelyzet van, a kormány rendelettel is tud változtatni a költségvetésen. Mint mondta, ha van miből adni, az ember jó szívvel ad.

Ezzel szemben a tény az, hogy a kormánynak törvényben vállalt kötelezettsége az infláció mértékének megfelelő nyugdíjemelés, márpedig jövőre nem 3, hanem minden hivatalos előrejelzés szerint legalább 5 százalékos lesz az áremelkedés. Tehát nem Orbán jó szíve, hanem a törvény a meghatározó. Azonkívül, a kormány nem a veszélyhelyzet miatt tud rendelettel, a parlament jóváhagyása nélkül változtatni a költségvetésen, hanem ezt csinálja már évek óta, kénye-kedve szerint. Egyébként pedig nincs miből adni, hiszen az idei költségvetés hiánya már 3931 milliárd forint, és jövőre is óriási hiány van betervezve, vagyis mindez hitelből megy. De legalább jó (?) szívvel.

Azt állította Németh Szilárd, honvédelmi államtitkár (a kőszegi temetőben, megemlékezve Kiss János altábornagy halálának évfordulójáról), hogy Magyarországnak ma ugyanolyan erőszakos kihívásokkal kell szembenéznie, mint 1944-ben. Szerinte az új német koalíciós kormány nemcsak Németországot, hanem egész Európát szeretné megváltoztatni, és meg akarja alapítani az új birodalmat. „A mostani küzdelemben Kiss János hősiessége, bátor kiállása, erkölcsi helytállása mai honvédeink és minden hazaszerető magyar számára zsinórmértékül szolgálhat.”

Ezzel szemben a tény az, hogy Magyarországnak semmiféle erőszakos kihívással nem kell szembenéznie, német megszállással pedig végképp nem. Az új német kormány nem akar európai „birodalmat” teremteni, ráadásul nem is tehetné, mert minden ilyen irányú változtatás csakis a tagállamok jóváhagyásával történhetne. Hitlerrel összehasonlítani tehát a demokratikus német kormányt abszurd, hazug, buta és felháborító, a fegyveres ellenállást kívánatos célnak feltüntetni pedig maga a komplett őrület. Segítség!