Popikonok második élete

Gantner Dániel festményein megfér egymás mellett Leia hercegnő és a Nokia 6310-es, Sarah Jessica Parker és egy jégmadár vagy David Hasselhoff és egy nautilusz. A művész nem titkolja, hogy szereti a giccset és a nyolcvanas, kilencvenes évek popkultúráját – ezen témák kapcsán beszélgettünk vele.

Heti abszurd: Fülig Peti és az uráli kurtizánok, avagy a Fidesz hátára növesztett aranypúp

A modern világ bűnözői, akik nőgyűlölettel hozzák magukat helyzetbe – Megnéztük a Netflix manoszféráról készült dokumentumfilmjét

Louis Theroux Oscar-díjas dokumentumfilmes új, a Netflixen látható, A manoszféra belsejében című alkotásában megpróbál fejest ugrani a toxikus maszkulinitással ismertté váló influenszerek világába. A filmes egy igen aggasztó, elsősorban fiatal férfiak milliói által követett alternatív dimenziót mutat be, melyet áthat a nőgyűlölet, a homofóbia és a fajgyűlölet. Miközben feltárja az ifjú influenszerek eszköztárát (úgymint a ragebait és a clippelés, melyeknek ő maga is csaknem áldozatává válik), megismerjük azt a társadalmi réteget, amelynek tagjai felnéznek ezen véleményvezérekre, és arra, ami miatt a többség meg nem értett hősnek kiáltja ki magát: a gátlástalan pénzszerzésre.

Testet-lelket pusztít a kampány, túlélésre kapcsolt a társadalom

Kampányidőszak van, a pártok meg szeretnék szerezni a szavazatainkat. Ez eddig rendben is lenne. Amit azonban a Fidesz kampány címszóval óriásplakátokon, fizetett hirdetésekben művel, az nincs rendben. A hónapokon, sőt, éveken át tartó ijesztgetésnek hatása van a pszichére, ami mentálisan hat, előbb-utóbb testileg is fog. A választásistressz-zavar létező jelenség. A folyamatos készenléti állapot, a toxikus közbeszéd kikezdi az egészséget. A pszichológiai háttérkutatásokat végző segítő szakember és a háziorvos saját szemével látja: nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is szoronganak, és ettől akár meg is betegedhetnek.

Dermesztő hideg fenyeget a tavaszi áradás után, demokratikus válsággá fajulhat egy szűk Tisza-győzelem

Hónapokig elhúzódó jogi és politikai válságot hozhat egy szoros választási eredmény, a jogorvoslat és újraszámolás mellett a legszorosabb egyéni körzetekben akár a megismételt szavazás is reális forgatókönyvvé válhat. Egy ilyen, tudatosan fenntartott „jogi köd” és átmeneti bizonytalanság könnyen szélesebb legitimációs és kormányozhatósági válsággá, végső soron demokratikus krízissé eszkalálódhat az elmúlt 16 év intézményi dominanciája és médiatúlsúlya mellett. Erre jutott az Unhack Democracy és a Taktikai Szavazás közös elemzése. Banuta Zsófia, az Unhack Democracy társalapítója azt mondja: a 2026-os választás lehet az első pillanat 1990 óta, amikor nemcsak a szavazás napjára, hanem a választás utáni, eltérő kimenetű válságforgatókönyvekhez is proaktív eszköztárra és tervezésre van szükség.

A bárányok nyugtatnak: megihlette a művészt a finn sziget, ahol bárki meditálhat pásztorként

Egy Helsinki közelében fekvő szigetre bárki jelentkezhet pásztornak, hogy három birkát terelgetve lelki nyugalomra leljen. Ez ihlette a Freetime (bárányos projekt) című kiállítást. A tárlat kapcsán Finnországról, a szabadidő és a pihenés fontosságáról, illetve a művészlétről mesél az alkotó, Törteli Lilla (balról) és a kurátor, Novák Lea.

Körülírt terület, avagy Faludy botja Madarassy szobrában

Ráunván a mellékvágányokra, felcsaptam a telefonkönyvet: Radnóti Miklósné, 1055 Jászai Mari tér 4., 349-2282. Én döbbentem meg a legjobban, amikor Gyarmati Fanni, alias Fifi néni szólt bele a készülékbe. (2009-et írtunk ekkor.) Egyébként nem róla lesz szó az alábbiakban, hanem egy másik Fanniról, mondhatni – ha már irodalom – Fanni(k) hagyományairól. Továbbá két költőóriásról, akik mindketten a múlt század első évtizedében születtek, de az egyiküknek mindössze 35 év jutott, míg a másiknak csaknem háromszor annyi. Radnóti Miklós és Faludy György – akár fordítva is alakulhatott volna sorsuk.

Minden eddiginél élesebb képet ad a társadalom szellemiségéről a 2026-os parlamenti választás

Nagyon sokan tartottunk az idei választási kampánytól. Hogy minden korábbinál mocskosabb, harsogóbb lesz, feldúl minden otthont, egy pillanatra sem lehet hova menekülni előle. Nos, ezek a félelmek bizonyos szinten igazolódtak is. Elképesztően ocsmány állításokba botlunk – főleg kormányoldalról. Ugyanakkor az egész cirkusz valahogy letisztultabb, áttekinthetőbb. Bizonyára nagy szerepet játszik ebben, hogy két nagy tömb birkózik egymással. Nem zavarnak bele a képbe egymással összefogdosó pártok közötti perpatvarok, nem kell sok irányba lövöldözni.

Elhalkul a magyar vidék hangja: elvérezhetnek a kisközösségi rádiók a kampányidőszakban

Hiába telt el az év első negyede, az MTVA még mindig nem írta ki az elektronikus közösségi média működését segítő pályázatokat. A kiskunfél­egyházi Rádió Smile már vészüzemmódra váltott, de feltételezhetően országszerte többtucatnyi kis adó került a tönk szélére. Miközben a kereskedelmi rádiók kedvezményeket kapnak, a helyi műhelyek a bizonytalansággal és a forráshiánnyal küzdenek. És bár a helyi hangokra szükség lenne, sokan attól tartanak, nem élik túl a választásokig tartó vagy az azt követően a lassan magához térő rendszerre való várakozást.

Orbán Viktor fut az iksz után, a Fidesz már csak a győztesgravitációban bízik

Orbán Viktor minden, csak nem nyerésre álló csapatkapitány. Ha valaki nyerésre áll, akkor magabiztosan halad a cél felé, nem kockáztat, ellenben energiát tartalékol, biztosra megy. Soha nem támad három csatárral, megnyitva érzékeny védelmét. Aki mégis ezt teszi, az fut az iksz után. Így írható le röviden a Fidesz-kampány hajrája. A káprázat, a látszat és az illúzió a végletekig fokozza a két világérzékelés közötti feszültséget, és Orbáné a valóság utolsó szuszát is kiszorítja a patriótahit templomából. Kétségnek nincs helye, üvölti a kétkedőknek. Kidagadt erekkel és összeszorított záróizomzattal kíván hatalmasabbnak látszani ellenfelénél. Zabszemre esély sincs. Zabhegyezésre annál több – holnap.

Közveszélyes munkakerülők, avagy szabadúszók a magyarországi művészeti életben

Thury Lili, Thury Zita és Thury Gábor mindhárman alkotással foglalkoznak, csak különböző területeken: Lili képző- és vizuális művészettel, Zita tánccal és mozgással, Gábor színház- és performanszművészettel. A Trafóban ötödször látható közösségi színházi előadásukban a családi örökségből indulnak ki: nagyapjuk, Balog László az 1930-as évek tűrt, majd betiltott munkásmozgalmában töltött be fontos kultúraszervező szerepet a gödi Fészekben, ahol megfordult többek között Kassák Lajos, Zelk Zoltán, Madzsar Alice és József Attila is. A korabeli archív anyagok, mára eltűnt művészeti formák – köztük a mozgásos szavalókórus – mába emelésével a három testvér egy tipikusan mai dolgozói csoportról készített előadást: a szabadúszókról, akikre a társadalom egy része még előítéletekkel tekint, akár a szocializmusban még bűnözőként megbélyegzett közveszélyes munkakerülőkre (KMK). Hiszen nincs szabályozott munkaidejük és -helyük, sem fix keresetük. Ami nem mindig önként választott életforma, sokkal inkább a társadalmi rendszerek rugalmatlansága, részben maga a művészeti terület adottsága, annak minden szabadságával, külső és belsővé tett kényszerével együtt. 

A világ nem minket szolgál – Magyarországon mintha nem értenék a természet működését, még mindig mérgezik a ragadozómadarakat

Bár a ragadozók mérgezése ma már illegális és ökológiailag is káros módszernek számít, a régi gyakorlat nyomai még mindig felbukkannak hazánkban. A szakemberek szerint ugyanakkor javul a helyzet: a felderítés, az oktatás és a természetvédelmi együttműködések hatására évről évre kevesebb mérgezés történik, miközben a parlagi sas állománya látványosan növekszik.

„Az illatokkal boldogságot tudok hozni az emberek életébe”

Elena Glazova az oroz–ukrán háború kitörése után a videójáték-tervező férjével települt át Moszkvából Budapestre. Jekatyerinburgban született, pénzügyi diplomát szerzett, majd fotósként és 3D-látványtervezőként dolgozott, de olyan munkára vágyott, amely örömmel tölti el, és mindig is lenyűgözték az illatok. Már itt alapította meg saját vállalkozását: a Scentology a világ legkülönlegesebb „niche” parfümjeit kínálja, kisebb, megfizethető kiszerelésben. Személyes tanácsadást is tart Újlipótvárosban, ahol egy ukrán kozmetikussal közösen bérel stúdiót – itt merültünk alá az illatok tengerébe, Elena béke-szigetén.

Heti abszurd: Hamis zászló, béketábor, aki nem fél, Ulánbátor!

A helyzet úgy áll, hogy a magyar választásokba lassan mindenki beavatkozik, aki éppen erre jár, gavarity parusszki és akad egy kis ideje, no meg szabad titkosszolgálati vegyértéke. 

„Ijesztő képet akartam létrehozni, hogy kifejezzem a nőiségem erejét"

Farkas Clara a kettős identitására reflektál a „Véget ért a jó élet” című kiállításán: a művész az anyja révén kolumbiai, apja révén roma származású is. A józsefvárosi Bura Galériában az övéi mellett látható még több roma művész alkotása, melyek a nőiség megéléséről üzennek a nemrég ünnepelt nemzetközi nőnap kapcsán. Az alkotókat Clara arra kérte, hogy a maszkot mint motívumot jelenítsék meg a munkáikon: „Azért választottam a maszkot, mert kettős funkciója is lehet, mivel eltakarhatja az ember identitását, de képviselheti is azt.”

Fillérekből is lehetne jobb a közoktatás Magyarországon

Repkednek a számok a választás előtt, kinek melyik ötlete mennyibe is fog kerülni a választópolgároknak, és honnan van rá fedezet, ha egyáltalán van még bármire is pénz a kasszában. Lehet, hogy a döntéshozóknak már régen kellett alacsony költségvetésből dolgozniuk, vagy mindig könnyebb volt rossz háztartásvezetőként hitelhez nyúlniuk. Pedig ahogy egy okos háziasszonynak mindig akad mozgástere a saját háztartásában, vannak dolgok, amelyekkel csekély vagy semennyi anyagi ráfordítás mellett jelentősen növelni lehetne az emberek megelégedettségét, javítani a közhangulatot. A közoktatás területéről hozunk néhány példát, amelyeknek kiiktatása vagy egy rendelettel való módosítása gyakorlatilag nulla ráfordítással javíthatja a közösség életminőségét, valamint közvetlen és közvetett előnyöket is hordoz. Ilyen elsőként a mindennapos testnevelés problematikája és a digitalizáció kontra az iskolai telefonhasználat tiltása.

Nyomorország dekára: egyszer volt Magyar Péter Babócsán

Balhé készül Babócsán – suttogta a zuhanyhíradó Magyar Péter országjárásának dél-somogyi állomása előtt. Ennek mi nyilván nem akartunk hitelt adni, mert ugyan a helyi cigányság derékhada valóban vállvetve melózik a Fidesznek, a kormánypárt két évvel ezelőtti polgármesterjelölt asszonya verekedett már Mónika Show-ban, a férje is nézett már farkasszemet velünk idegesen, de egy haddelhadd a Tisza-programon mégis más minőség. A körzeti megbízott azért bekopogott hozzájuk előző este, ki is akadtak utána rendesen. Idevágó hír, hogy a helyi fideszes roma közösség  tavaszköszöntőjére kulturális állami támogatásból hívtak művészeket hangulatemelés végett, ugyanitt Kelei Zita kormánypárti jelöltet országgyűlési képviselőként plakátolták ki a Facebookra. Nekik talán megérné, jóllehet Dél-Somogy a Fidesz kormányzása alatt még elmaradottabb lett, mint volt.

Pólóra nyomott identitás

Majoros Zita Szerbiából költözött Budapestre, tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végezte, majd 2009-ben megalapította a Printát, Magyarország első, fenntartható divattal és szitanyomással foglalkozó márkáját, amelynek üzlete a hetedik kerületben van. A Rumbach Sebestyén utcai boltban a kezdetekről, a mintás pólók identitásra gyakorolt szerepéről és a szitanyomás mikéntjéről beszélgettünk.

A düh rezsimje: a normalitás nem magától csúszik el, mi toljuk arrébb, de mi is húzhatjuk vissza

Sokan érezhetik most úgy, velünk együtt, hogy legszívesebben kivonulnának az országból egy lakatlan szigetre április 12-ig vagy akár még tovább. A közéleti düh a 16 éve tartó permanens kampányban (ami a valódi veszélyhelyzet) már olyan hangerőre kapcsolt, amire az idegrendszerünk evolúciósan sincs felkészítve. Elég megnézni pár közéleti videót: kisnyugdíjasok őrjöngenek, politikusok utcai harcosként pózolnak, tarkón lövéssel támad a propaganda, baltával mennek neki aktivistáknak, karaktergyilkossággal bombázzák a politikai ellenfeleket, dulakodás tör ki a lakossági fórumon. Tort ül az agresszió és az aljasság, és nincs sok választásunk: eltompulunk, kicsekkolunk, vagy mi is belesodródunk az indulatba. Amit egyéni stresszreakciónak vélnénk, régóta kollektív állapot: hozzászoktunk ahhoz, amihez nem kellene. A normalitás lassan, de radikálisan inflálódott.

Gyermeknevelés mélyszegénységben: nem a szeretet hiányzik, hanem a minta

Nem a szeretet, hanem a minta hiányzik a mélyszegénységben élő családoknál, mondja az InDaHouse egyesületet vezető Benkő Fruzsina. Ő és csapata sem bírálja a borsodi cigány közösségek gyermeknevelési szokásait, csupán megmutatja nekik, hogy mi szolgálja egy baba fejlődését. Azok az anyák, akik megszívlelik a tanácsokat, értik, miért fontos a közös mondókázás.

Heti abszurd: A szegényházmester szánalma és más cukiságok

Kis magyar turbinabuhera: fideszes jelölt rázza az áramot

Égen-földön nem találni olyan I-Wind-típusú szélgenerátor-rendszert, amely a Kelei–Tóth családi cégháló egykori gyártó- és telepítőtevékenysége után a tulajdonosok elégedettségére termelné az „ingyenes” áramot. Ezzel szemben minden, általunk eddig fellelt berendezés csak bosszúságot és anyagi kárt okozott a megrendelőknek, a gazdasági nyomozóknak pedig feladatot. Az elmúlt tíz évet lefedő szélhámosság történetének az eddig látókörünkbe került mintegy kétszáz család anyagi veszteségén túl azért van kiemelt jelentősége, mert Kelei Zita őrtilosi polgármester személyében egy olyan közszereplő is érintett a csalássorozatban, aki a Fidesz–KDNP képviselőjelöltjeként kívánja elnyerni a választók bizalmát Dél-Somogyban.

Családi csörte helyett közéleti kvíz – Tudjuk, mi következik: egy Monty Python-maraton, hogy ki tette tönkre az országot az elmúlt 30 évben

Veszünk még egy rántott húst, lenyeljük a fánk utolsó morzsáit, amikor a nagypapa bedobja témának az ebéd előtt olvasott közéleti hírt. Dermedten bámuljuk a terítőt, tudjuk, mi következik: egy Monty Python-maraton arról, hogy ki tette tönkre az országot az elmúlt 30 évben. Némasági fogadalom vagy a nagynéni kitagadása helyett beszélni viszont mégiscsak jobb a politikáról, mint hagyni gyűlni odabent a feszültséget. Tegyük akkor ezt egy kvízesten. Például Szegeden, a Plebsben.

Egy bot és a közös egyensúlyozás rítusának közösségteremtő ereje

Somló Dávid Eltűnő rítusok című lecture–workshop sorozatában azt vizsgálja, mi maradt a közösségi rítusok élményéből a mai, felgyorsult világunkban. A beszélgetések és közös gyakorlatok elméleti alapját Byung-Chul Han kortárs filozófus A rítus eltűnése című könyve adja, a gyakorlati részt pedig performansz- és hangművész részvételre épülő művészeti módszerei formálják. Például a közös botegyensúlyozás a kézfejünk bütykén, amit a beszélgetésünk alatt én is kipróbálhattam.

Nasmi és egy kitoloncolás története

Bársony Katalin filmrendező és stábja tizenöt éven keresztül követte nyomon Nasmi, a kilencéves német roma kisfiú történetét, akit 2009-ben Németországból Koszovóba toloncoltak édesanyjával és a testvérével. Oda, ahol sosem járt előtte. Az Álmot láttam (Suno Dikhlem) másfél évtizedes filmes vállalkozása a volt jugoszláv menekültekkel szembeni türelemvesztéstől a migrációs válságon és a határkerítésen átívelve érkezik el az európai befogadáspolitika szigorításáig. Nasmija Hasani ma Németországban él, dolgozik, kislánya négy éves. A megrázó, mégis meseszerű történet nemcsak a menekültekkel, de a romákkal szembeni előítéletekkel is szembesít.

A rejtélyes Rejtő Jenő

Rejtő Jenőnek (1905–1943), a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb alkotójának élete szokatlanul szabálytalan volt, miként halálának körülményei is. Hivatalosan eltűnt 1943. január elsején, Jevdakovo oroszországi településen, a Szovjetunió megszállt területén, a Don-kanyarban, ahová zsidó volta miatt munkaszolgálatosként került. Thuróczy Gergely irodalomtörténész az író elismert kutatója, szellemiségének szenvedélyes őrzője. Amikor előadást tart róla, felveszi csíkos matróztrikóját, fejébe csapja a kapitányi sapkát, átalakul Izzadt Greg kapitánnyá. A hallgatóság pedig rögvest az igazi, vérbő Rejtő-univerzumba csöppen.

„Berlinben” böngészni Budapesten

Az ISBN+ kortárs szakkönyvesboltban az ínyencek is megtalálják a számításukat: a kínálatban független kortárs művészeti kiadványok, kiállítási katalógusok és művészkönyvek közül lehet válogatni. A kezdetekről, a bolt filozófiájáról és a művészeti könyvek sokszínűségéről Istvánkó Beáta alapító tulajdonos mesélt.

Háborúra nevelő békepártiság – Az aljasság és gonoszság parancsolata. Ennyi jut el hozzánk a politikai hatalom teréből

Ha már nem élhetünk igazságos, békés, szabad, megértő világban, legalább annak szellemiségét, a humanizmust ne vegyék el tőlünk!

Heti abszurd: Félelem és reszketés Rákospalotán

Nehéz úgy értelmesnek lenni (per annak látszani, tűnni, olyan benyomást kelteni), ha az ember kapitális hülyeségeket beszél. Ez Németh Balázs vagyok-nak sem sikerül. 

A sérülékenység mélysége

Stern Lili 16 évesen robbant be a köztudatba, a magyar kortárs előadó-művészet egyik legfiatalabb üstököseként. A drámapedagógiából, majd művészetmenedzsmentből diplomázó alkotó, performer az SZFE-átalakítás elleni összefogás közben lépett át a felnőttkorba, ami megrendítette a mentális, emocionális és a fizikai egészségét. Magyarországról előbb New York államba, majd a Napa-völgybe költözött, ahol 2024 májusáig klasszikus zenei fesztivált szervezett. Végül úgy döntött, hazatér, és a közösségért is tevékenykedő alkotóként tesz a változásért: hogy a magyar művészek megbecsültebben és fenntarthatóbb módon dolgozhassanak. Márciusban pedig pályafutása három, számára legfontosabb előadását újra műsorra tűzve, saját 10 éves jubileumi fesztiváljára készül a Bethlen téri színházban, ahonnan elindult.