Több lett a nagyivó a NER alatt

A diplomások között nőtt leginkább a nagyivók aránya a legutóbbi Orbán-kormányok alatt: a számuk gyakorlatilag megduplázódott 2009 és 2019 között – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Amíg a teljes népességre vetítve az utolsó baloldali kormány idején, 2009-ben 2,9 százalék volt a sokszor a pohár fenekére nézők aránya, addig 2019-re már 6,1 százalékuk ivott az átlagosnál nagyobb mértékben. Miközben nőtt a pohár után gyakrabban nyúlók, úgy csökkent az alkoholt ritkán fogyasztók aránya a diplomások között: míg korábban 24,5 százalékuk vallotta magáról hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, 2019-ben már csak 16,6 százalék számított közöttük absztinensnek. Érdekes, hogy a legfeljebb nyolc általános végzettséggel rendelkezők között már nincsenek ennyire eltérő különbségek, ha az elmúlt évtizedet nézzük: amíg korábban közülük 4,2 százalék számított nagy ivónak és 10,3 százalékuk volt mértékletes alkoholfogyasztó, addig a NER időszakában 4,4 százalékuk a nagyivók, és 10 százalékuk a mértékletes alkoholfogyasztók sorát gyarapította.

Ha Magyarország területét nézzük, elmondhatjuk: Budapesten (6,4 százalék) és Pest megyében (6, 8 százalék) a legmagasabb a nagyivók aránya. Legkevesebben a Dél-Alföldön tartoznak ebbe a kategóriába, ott csupán 3,4 százalék ez az arány. A statisztikai adatok szerint a teljes népesség körében 2009-ben a teljes lakosság 4,6 százaléka számított nagyivónak, és 15,1 százalékuk volt mértékletes alkoholfogyasztó, addig 2019-re már a magyarok 5,2 százaléka ragadta magához a poharat eltúlzott mértékben, és 20,2 százalékuk számított mértékletes alkoholfogyasztónak. Csökkent az absztinenciát fogadók száma is a magyarok között: 2009-ben honfitársaink 37 százaléka még egyáltalán nem fogyasztott alkoholt, 2019-re azonban arányuk majdnem tíz százalékkal, 29,1 százalékra csökkent. Az is megfigyelhető az adatokból, hogy leginkább a fiatalok körében nőtt az alkoholfogyasztási arány, hiszen amíg a 18 és 34 éves korosztály mindössze 2,6 százaléka számított nagy ivónak a Bajnai-kormány utolsó teljes évében, addig 2019-re már 5,9 százalékuk volt ebbe a kategóriába sorolható. A szenvedélybetegeket segítők közül többen is arra intenek: az alkoholt, illetve azon belül a pálinkát egyfajta alapélelmiszerként, értékként beállítani nagyon veszélyes fegyver, ami visszafelé sülhet el, ráadásul az sem segít, hogy immáron több kormány sem tudta megalkotni egy nemzeti alkoholstratégiát. Ez utóbbinak az is magyarázata lehet, hogy az alkohol jövedéki termék, amiből az államnak komoly bevétele származik.