Félrevezető külügyminiszteri hergelés

Szijjártó Péter a holland rendőri túlkapások miatt aggódik, de álláspontja több sebből vérzik. Épp az általa megosztott fotó bizonyítja: Hollandiában nem marad el a felelősségre vonás.

Meglehetősen nagy visszhangot kapott a kormányoldalon, hogy a hétvégén erőszakba torkollott Amszterdamban egy járványügyi korlátozásokkal szemben meghirdetett, engedély nélkül megtartott tüntetés. A holland hatóságok szemmel láthatóan keményen léptek fel a résztvevőkkel szemben, a tömegoszlatáshoz rendőrkutyákat is bevetettek. Tegnap a kormánylap Magyar Nemzet címlapon is foglalkozott az eseményekkel, idézve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzését. Ebben a tárcavezető sajátos, nem éppen diplomatikus stílusban arra utalt, hogy nem a magyar, hanem a holland jogállamisággal van probléma, hozzátéve, hogy várja a nemzetközi “liberális” média, Vera Jourová jogállamiságért felelős- és Didier Reynders igazságügyi európai biztos, illetve “a többi hivatásos rettegő elemi erejű felháborodását”. Nyilvánvaló, hogy a Hollandiával szembeni kritikák a hazai közönségnek, elsősorban, a Fidesz-szavazóknak szólnak. A nyugat-európai ország azóta van a kormánypárti politikusok és sajtó célkeresztjében, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök 2020 nyarán az EU-s költségvetésről való tárgyalásokon határozottan kiállt a jogállamisági kritériumok bevezetése mellett. Szijjártó Péter megjegyzései azt a narratívát kívánják erősíteni, hogy egyrészt éppen Hollandia áll gyenge lábakon a jogállamiság terén, másrészt pedig az Európai Unió szemet huny az ilyen kihágások felett és Magyarországot kizárólag politikai okokból veszik elő.

A holland jogállamiságot megkérdőjelező tézist azonban éppen a a külügyminiszter cáfolta a hétfői posztjához csatolt illusztrációval. Egy mellékelt videófelvétel valóban azt tanúsítja, hogy a rohamrendőrök keményen intézkedtek vasárnap a rendbontókkal szemben Amszterdamban, ám a mellette közölt fotó egyáltalán nem ott és nem akkor készült. A látszólag tévedésből publikált kép egy tavaly márciusi hágai zavargást ábrázol, amikor a karhatalom szintén brutálisan lépett fel a lezárások ellen tiltakozókkal szemben. Márpedig az akkor történtek miatt azóta két rendőrtiszt ellen is vádat emeltek. Vagyis a jogállam úgy működik, ahogyan az elvárható: a feltételezett túlkapásokat kivizsgálták, az esetleges felelősöket pedig elszámoltatják. Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), hogy megtudjuk, miért használtak fel egy tavaly márciusi fotót a hétvégi események illusztrálására anélkül, hogy ezt jelezték volna. Rákérdeztünk arra is, hogy a miniszter stábja milyen eszközöket szokott használni a videófelvételek és fotók hitelesítésére. Arról is érdeklődtünk, hogy nem változtat-e a körülményeken az, hogy a tavaly márciusi eseményeknek lett következményük.

Paczolay Máté, a KKM sajtófőnöke lapunknak írásbeli válaszában kifejtette: közel sem illusztrációkról, hanem a hollandiai valóságról van szó. Szerinte a korábbi, hágai fotó azt bizonyítja, hogy a nyugat-európai országban “sokadjára és konzekvensen” lépnek fel brutálisan a tüntetőkkel szemben, amely ellen az uniós biztosok “sokadjára és konzekvensen” elfelejtenek szót emelni. Csakhogy ezzel kapcsolatban alaptalan a kettős mérce vádja, az Európai Bizottság következetesen nem reagál a tagállamokban történő vélt vagy valós rendőri túlkapásokra. A brüsszeli testület hallgatásáért korábban is sok bírálatot kapott, például 2017-ben, amikor a spanyol hatóságok erőszakkal akadályozták meg az illegálisnak minősített katalán függetlenségi népszavazást. A bizottság az ellen sem emelte fel a szavát, hogy hazánkban eljárás indult 2020 tavaszán a kijárási korlátozások alatt tartott budapesti dudálós tüntetések miatt. A perek végén jogerősen két ellenzéki képviselőt büntettek meg, Hadházy Ákost 180 ezer, Szél Bernadettet 100 ezer forint ellentételezésére kötelezték, mások esetében a bíróság - formai okokra hivatkozva - törölte az elsőfokon kiszabott bírságokat.

Lapunk megkeresése az Európai Bizottság egyik szóvivője közölte: a rendfenntartást nemzeti hatáskörnek tekintik. A testület álláspontja szerint a békés tüntetések megtartása alapjog minden demokratikus országban és az erőszaknak nincsen helye. Szijjártó Péter Facebook-posztjára nem kívántak reagálni. Annak mindazonáltal van némi pikantériája, hogy a máskor a nemzeti hatáskörök sérthetetlenségéért kardoskodó Orbán-kormány egyik tagja ezek átlépésére szólítja fel az uniós biztosokat.

Érdeklődtünk a KKM-nél, hogy jól értelmezzük-e a tárcavezető álláspontját, ám erre nem reagáltak. Szijjártó Facebook-posztja abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy a magyar vezetés máskor nem szokott ilyen érzékeny lenni az emberi jogi kérdésekben. Tavaly például a kormány legalább négyszer vétózta meg az EU közös nyilatkozat-tervezetét, amely a hongkongi szabadságjogok elnyomása miatt ítélte volna el Kínát. Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt fejtegette, hogy az ilyesfajta, következmények nélküli deklarációk miatt az Európai Unió “szánalmas papírtigrisnek” látszik, amelyen “nevet a világ”. Megkérdeztük a KKM-től, hogy várhatunk-e hasonlóan határozott kiállást Szijjártó Péter részéről, ha más országokban, például Belaruszban, Oroszországban, Iránban, az Egyesült Államokban vagy akár Franciaországban történik rendőri brutalitás. A tárca azonban nem kívánt élni a válaszadás lehetőségével.