Vizsgabotrány: szabadulnának a gyanútól, Pécsen még tart a vizsgálat

A rektori konferencia bagatellizál, a szaktárca hallgat, két egyetem szabadulna a gyanútól, a HÖOK óvatos. Pécsen viszont ad hoc bizottság jár utána a történteknek.

A Szegedi Tudományegyetem után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is gyorsan lezárta a Schadl-ügy mellékszálaként nyilvánosságra került vizsgabotrány miatt indult vizsgálatot, és szintén mindent rendben talált. A Népszava értesülései szerint viszont a Pécsi Tudományegyetemen olyannyira nem zárult le a vizsgálat, hogy ad hoc bizottság igyekszik feltárni az ügy minden részletét, ami az előzetesen tervezettnél tovább tart.

Érdemes felidézni: minden azzal kezdődött, hogy letartóztatták a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, Schadl Györgyöt, mert a gyanú szerint összesen több mint 800 milliót kapott végrehajtóktól a kinevezésükért, amiben Völner Pál is segíthette, összesen 83 millió forint kenőpénzért, még igazságügyi államtitkárként. A korrupciós ügy szereplőit lehallgatták, a nyomozati leiratot pedig megszerezte és ismertette a 444, így derült fény arra, hogy az érintettek másféle visszaéléseket is elkövethettek: Schadl többeknek segíthetett könnyített vizsgát intézni jogi egyetemeken. Völner például egy PPKE jogi karára járó rokonának kért segítséget. Máskor Schadl a szegedi egyetem egy tanszékvezetőjével egyeztetett egy vizsgáról. Pécsen pedig a nyomozati anyag szerint a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter kabinetfőnöke, Nagy Ádám kedvéért járt közben. A Népszava akkor azt írta a Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánja, Fábián Adrián tájékoztatása alapján, hogy felfüggesztették Mészáros Pál Emil tanársegéd vizsgáztatási jogát. A dékán akkori közlése szerint a tanársegéd nem tagadta: Schadl kérésére segítette a kabinetfőnököt, hogy vizsga nélkül szerezzen érdemjegyet.

A nyilvánosságra került ügyek miatt minden megemlített egyetem vizsgálatot indított. A szegedi intézmény egy nap alatt zárta le az eljárást, és arra jutott, „vizsgáztatással kapcsolatosan szabályszegés nem történt”. A PPKE úgy egy hét alatt jutott ugyanerre, kedden azt közölte: „A befolyásolási kísérlet a szóban forgó vizsgák kimenetelére semmilyen hatással nem volt. A vizsgák a hatályos szabályoknak megfelelően zajlottak, szabályszegés nem történt, az érdemjegyek valós teljesítményt igazolnak.”

Ehhez képest Pécsen még tart a vizsgálat. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora a Népszava tudósítójának elmondta,

Egyben azt is vizsgálják, hogy a kar hány tanára érintett ebben az ügyben. Miseta kérdésünkre válaszolva alapos vizsgálatot ígért, az illetékes grémium eredetileg a jövő hónap elején akarta jelentését elkészíteni, ám most úgy tűnik, hogy a munka eltart február közepéig.

A lehallgatások médiában közzétett jegyzőkönyve szerint tanársegédként Mészáros és Kovács Béla, a jogi kar dékáni hivatalának vezetője tartott kapcsolatot Schadllal. A lehallgatási anyagban említett személyekkel már beszélt a bizottság – mondta Miseta, ám a beszélgetések tartalmát nem osztotta meg velünk. Arról is kérdeztük a PTE vezetőjét, hogy a jogi karnak még hány tanára érintett az ügyben, vizsgáztatóként. Hisz a komolytalan vizsgákat nem Mészáros és Kovács tartotta és adminisztrálta, hanem azok az oktatók, akiket nekik sikerült meggyőzni. A rektor elmondta, hogy még vizsgálják, összesen hány tanár működött együtt a két közvetítővel.

A szabálytalan vizsgák felderítésére létrehozott bizottság a rektornak adja majd át a meghallgatások anyagát, megállapításait és ajánlásait. A rektor ez alapján hoz döntést az ügyben. Ha a bizottság szakmaetikai vétségeket tár fel, akkor az elkövetőkre fegyelmi eljárás vár, ha azonban felmerül a bűncselekmény gyanúja, akkor rektor feljelentést tesz a nyomozóhatóságoknál.

Az általunk kérdezett jogászok szerint, ha a lehallgatásokban szereplő események valósak, akkor egyértelműen bűncselekmény történt. Bár Mészáros azt mondta a dékánnak, hogy ő csak baráti szívességet tett Schadlnak, s mindez számára nem járt anyagi előnnyel, a jogsértő vizsga akkor is intellektuális közokirat-hamisításnak minősül, vélték az általunk kérdezett jogászok. Amúgy pedig az is kétes értékű védekezés, mondták az ügyben véleményt nyilvánító jogászok, hogy a vizsgát intéző nem jutott anyagi előnyhöz, a „társadalmi konvenció” szerint ugyanis – ha a szívességet gyakorló a szakmai karrierjének építése során ezt később igényli, akkor – a szívességet kérő, befolyásos barát általában viszonozza az efféle segítséget.

A nyomozati anyag alapján felsejlő protekciós vizsgák azt jelzik, súlyosan sérülhetett az egyetemek autonómiája, az oktatók szakmai függetlensége. Emiatt megkerestük a felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de kérdéseinkre nem reagáltak. A Magyar Rektori Konferencia megkeresésünkre csak annyit írt: bíznak az egyetemek saját hatáskörben indított vizsgálataiban. Hozzátették: a napvilágra került esetek „általánosítása” nem fogadható el, vagyis szerintük az ilyen ügyek nem jellemzőek a magyar felsőoktatásra.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) úgy véli, az ilyen botrányok elbizonytalaníthatják a felvétel előtt álló fiatalokat. Éppen ezért minden vizsgával vagy más tanulmányi üggyel való visszaélést elítélnek.