Felelőtlen vakcinakísérlet: részletes tanulmány bizonyítja, hogy hiba volt az időseket kínaival oltani

A Sinopharm-vakcina hatásosságáról szóló tanulmány utólag igazolja: tévedés volt még akkor is ezt adni az idősebb korosztálynak, amikor már rendelkezésre álltak jobban védő oltások.

Ferenczi Tamás és szerzőtársainak most megjelent tanulmánya a Sinopharm-vakcina hatásosságáról azt igazolja, amit többé-kevésbé régóta tudunk, csak a kormány nem hajlandó beismerni. A BMC Infectious Diseases nevű folyóiratban közölt eredmények szerint a kínai vakcinával oltott 60 évesek 25 százalékánál egyáltalán nem termelődött koronavírust semlegesítő antitest, a 80 év felettieknél pedig ez az arány már az 50 százalékot is elérte. Ez az eredmény ismét felveti azt a kérdést: hogyan fordulhatott elő Magyarországon, hogy elsősorban 60 év felettieket kezdték el oltani ezzel a vakcinával?

Azt régóta tudjuk, hogy a döntésért a gyártó nem tehető felelőssé, hiszen a vakcina bevizsgálása alatt ebben a korosztályban lényegében nem is ellenőrizték az oltóanyag hatásosságát. Ennek azonban legalább figyelmeztető jelnek kellett volna lennie a magyar járványvédekezés irányítói számára.

A történtek felidézése rámutat, hogy a vakcinahasználat nálunk sokkal inkább politikai, mint szakmai kérdéssé lett. E két szempont már a SzputnyikV vakcina engedélyezésekor összeütközött. Mint annak idején a lapunk is beszámolt róla, azt a szakértők aggályai ellenére hagyta jóvá a gyógyszerhatóság. A kormány a kínai vakcinával már ekkora kockázatot sem vállalt, annak engedélyezését eleve kivette az egészségügyi szakemberek kezéből, és rábízta a külügyminiszterre. Ám még ebből sem következett volna, hogy az idős embereken rendesen nem tesztelt vakcinát épp a hatvanon felülieknek kellett volna beadni.

Ez a gondolat Orbán Viktor miniszterelnök egyik péntek reggeli nyilatkozatában tűnt fel január közepén, amikor arról beszélt: az oltási sorban a 60 év feletti krónikus betegek következnek, akiknek elég is lenne a kínai vakcina, ha végre végeznének az engedélyezésével a szakemberek. És így is lett: február végén, amikor elkezdtek a Sinopharm-vakcinával oltani, akkor a háziorvosok a 60 feletti pácienseik nevét kapták az operatív törzstől, mint oltandókét.

Olyan dokumentumokat nem találtunk, amely orvosi szempontokat mérlegelve javasolta volna a Sinopharm felhasználását 60 felettieknél. Az oltandó csoportok december végére összeállt prioritás listáján viszont ők következtek, amikor február végén felhasználhatóvá vált az első Sinopharm szállítmány. Bár az érintettek akár vissza is utasíthatták a felajánlott kínai vakcinát, azt Orbán Viktor február eleji nyilatkozatából tudhatták, hogy abban az esetben „mehetnek a sor végére.”

Már áprilisban felmerült, hogy tesztelni kellene a Sinopharmmal oltottakat, miután a Wall Street Journal arról írt: az Egyesült Arab Emírségekben néhány pácienst már a harmadik adaggal oltanak, mert orvosok beszámolói szerint a Sinopharm-vakcina második dózisa után többek szervezetében nem termelődött elegendő ellenanyag. Amikor a sajtó rákérdezett, Müller Cecília országos tiszti főorvos közölte, nem kívánnak változtatni a Sinopharm oltási protokollján. Az aggasztó hírek azonban csak szaporodtak. Egyre több idősebb oltott fordult piaci szolgáltatóhoz, hogy kiderítse: van-e védettsége a vírus ellen. Sokan kaptak leletet arról, hogy nincs a vírust közömbösítő antitest a szervezetükben.

Június elején lapunknak Puskás László biológus, a teszteket végző egyik cég, az Avidin Kft. ügyvezetője azt nyilatkozta: eddigi tapasztalataik alapján valószínűsíthető, hogy akinek az oltás hatására nem alakult ki antitestes védelme, annál nagy százalékban a sejtes immunitás sem fejlődik ki.

Ekkor már a védtelenségüket igazoló leletek százait töltötték fel a közösségi portálra az érintettek. A belőlük szerveződött Facebook-csoport képviselői nyílt levélben kérték a hatóságokat, a kormányzatot, hogy tegyék lehetővé számukra a harmadik oltást. Levelükre a Nemzeti Népegészségügyi Központ ekkor még azt írta vissza: amíg az oltóanyaggyártó, illetve az engedélyező hatóságok és/vagy nemzetközi tudományos szervezetek nem határozzák meg az alkalmazási előírásban foglaltaktól eltérő alkalmazás feltételeit, addig nem cserélhetők fel a különböző oltóanyagok. „Tehát jelenleg nincs lehetőség harmadik oltás beadására sem ugyanabból, sem másik vakcinából.”

Júniusban a fővárosi önkormányzat ingyenes ellenanyag-vizsgálati programot indított 19 ezer tesztet biztosítva a 60 év felettieknek. Június végén a Videoton számolt be tapasztalatairól, a cég a saját dolgozóit teszteltette. Ők azt találták, hogy a kínai Sinopharm vakcinával beoltott 60 felettiek egy részének semmilyen védettsége nincs, ugyanis akiknek nincs antitestes védelmük, T-sejtes immunitással sem rendelkeznek. Ekkor már többen felvetették: a kínai vakcinával oltottaknál indokolt lenne a legalább minimális védelmet jelentő harmadik oltás beadása.

Július elején Gulyás Gergely a kormányinfón még mindig úgy nyilatkozott, hogy felelőtlenség a 60 év feletti Sinopharm-oltottak antitest-tesztelése, mivel „minden nálunk engedélyezett oltóanyag biztonságos.”

Július végén megjelentek az összefoglaló adatok is Ferenci Tamás és Sarkadi Balázs immunológus most részletesen ismertetett tanulmányából, amelyek ugyancsak azt mutatták, hogy 60 fölött a Sinopharm adta védelem eléggé hézagos. Még ha a nyomás ellenére el is maradt a kormány szóbeli beismerése, a tette beszédes volt, amikor augusztus elejével lehetővé tette a harmadik vakcina felvételét. Ahogyan Orbán Viktor mondta: ha ez növeli az emberek biztonságérzetét, miért zárnánk el tőlük?

Ezzel a lépéssel a Sinopharm miatt aggódók tiltakozását is hatástalanította a kormány. Ám ehhez az is kellett, hogy azok, akik harmadikként kapták az első hatásos vakcinájukat, hozzáférhessenek még egyhez. Ezt tette számukra lehetővé az ugyancsak hamar szabadon elérhetővé tett negyedik oltás.

Mindez persze nem gátolja a kormányzatot abban, hogy a balfogásait is sikerként tüntesse fel. Kásler Miklós miniszter a magyar oltási eredmények hatásáról beszámolva novemberben úgy nyilatkozott a saját facebookos videósorozatában, hogy „az adatok igazolják azokat a döntéseket, amit az oltási stratégiánál, ezeknek az adatoknak és tényeknek a hiányában is, az eddigi orvosi judíciumok alapján meghoztak.”