Még be sem vezették, máris botrány lett a horvát euróból

Nem indul túl szerencsés csillagzat alatt Zágráb csatlakozása a közös európai valutához, amely még diplomáciai adok-kapokhoz is vezetett Szerbiával.

„Még a horvát euró érméket sem sikerült korrektül megoldanunk” – dohogott a nem éppen Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök barátjának tartott napilap, a 24Sata újságírója a lap hasábjain.

Való igaz, igen kínos botrány kerekedett a horvát euró bevezetése kapcsán. Az országban jövő évtől vezetik be a közös európai valutát. A pénznem terveit múlt héten mutatták be. A kéteurós érme hátoldalára Horvátország térképe kerül, az egyeurósra egy nyestet, amely főleg Horvátországban honos. A tíz-, a húsz- és az ötvencentesen a tudós – amúgy szerb származású, de Horvátországban született – Nikola Tesla arcképe lesz. Az egy-, a két- és az ötcentesen a Horvát Köztársaság felirat lesz látható glagolita betűkkel.

A közösségi médiában óriási vihart keltett az ügy, az index.hr portálon sok hozzászóló jutott arra a következtetésre, hogy a „skót nyestet” egyszerűen lemásolta a horvát érme tervezője. Nem csak a körvonalak egyeznek meg, de hasonló pózban is ábrázolja a négylábút, sőt még a rajzon lévő ág között sincs semmi eltérés.

A fénykép szerzője, Iain H. Leach a 24Satának elmondta, hallotta, hogy pályázatot írtak ki a kuna érmék dizájnjára, s a győztes markát 10 ezer euró ütötte. „Én viszont nem kaptam semmit. Ha a képem jelenti a mintát a horvát 1 eurós érme számára, azt hiszem, érhető, hogy elvárom, fizessenek jogdíjat a használatért cserébe.” Hozzátette, reméli, mihamarabb elismerik, hogy az ő alkotásáról van szó. Valójában egyébként az érme tervezője, Stjepan Pranjkovic a győztes pályázatért 70 ezer kunát, azaz 9200 eurót kapott, mivel azonban a második és a harmadik helyet is az ő pályamunkája szerezte meg, ezért összesen 140 ezer kuna ütötte a markát, ami 18 500 eurónak felel meg. Pontosabban csak ütötte volna, a fiatalember ugyanis hétfőn bejelentette, visszavonja a pályázatát. De nem azért, mert ellopta volna az említett képet a rajzhoz, hanem mert – mint fogalmazott – a média nagy nyomást helyezett rá. Ezzel a Horvát Nemzeti Banknak is szívességet tett, amely a skót férfi panasza után jogi szakértőkkel konzultált a hogyan továbbról.

A nyest-botrányt némi elégtétellel figyelték Szerbiában, Belgrád ugyanis azt kifogásolta, hogy kisajátították a nemzet büszkeségét, Nikola Teslát. Azt, hogy a feltaláló is lesz az egyik érmén, már tavaly július óta tudni lehet, már akkor komoly szócsatára került sor Zágráb és Belgrád között. Horvátország azzal érvelt, hogy Nikola Tesla alig töltött időt Szerbiában. Gordan Glic Radman horvát külügyminiszter pedig azt közölte, márpedig Testla horvátnak és amerikainak tekinthető, de szerbnek semmiképp sem, különben is, Smiljanban, horvát területen született és itt is kárt iskolába.

A Szerb Nemzeti Bank (NBS) azonban élesen tiltakozott, s közölte, ha Horvátország már az eurózóna tagjaként Nikola Tesla képét helyezi az euróérme előlapjára, az egyértelműen „a szerb kulturális és tudományos örökség eltulajdonítását jelenti.” A belgrádi jegybank azzal érvelt, hogy „a híres tudós szerbnek vallotta magát”. Mint akkor rámutattak, jogi lépéseket is tennének az ügyben.