Tanársztrájk: a szakszervezetek nem riadnak vissza attól sem, hogy nemzetközi bíróságra vigyék az ügyet

A kormány rendelettel hallgattatná el a pedagógusokat, a szakszervezetek szerint ez nemcsak a hazai, hanem az uniós jogrenddel is szembemegy.

– Amit a kormány tett, nemcsak jog-, hanem demokráciaellenes is – nyilatkozta a Népszavának Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke arra a még péntek este megjelent kormányrendeletre reagálva, amellyel megtiltották a szakszervezeteknek, hogy valódi sztrájkot szervezhessenek az iskolákban. A kormány nemcsak azt írta elő, hogy egy esetleges munkabeszüntetés esetén biztosítani kell a gyermekfelügyeletet és az étkeztetést az intézményekben, hanem azt is: a tanórák 50 százalékát – érettségiző osztályok esetében a kötelező érettségi tantárgyak 100 százalékát – meg kell tartaniuk.

A PSZ alelnöke szerint ez durva megsértése a sztrájktörvénynek, amely azt írja elő, hogy a munkabeszüntetés idején biztosított elégséges szolgáltatásokról a szakszervezeteknek és a kormánynak kell megállapodnia, ha ez nem sikerül, bíróság dönt a kérdésben. A január 31-én megtartott kétórás figyelmeztető sztrájk - amelyben több mint 26 ezer pedagógus és oktatási dolgozó vett részt - esetében már másodfokú, jogerős bírósági döntés is született arról, hogy az elégséges szolgáltatások körébe nem tartozhat bele, hogy a tanárok sztrájk közben is tanítsanak. A Fővárosi Ítélőtábla azt is kimondta: a járványhelyzetre hivatkozva nem lehet korlátozni a sztrájkjogot, akadályozni a sztrájk megtartását. A kormány azonban semmibe vette a jogerős ítéletet, és a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre hivatkozva adta ki a pedagógusok sztrájkjogát súlyosan korlátozó rendeletet.

Gosztonyi Gábor azt is elmondta, az intézkedés az Orbán-kabinet által megalkotott Alaptörvénnyel is szembemegy, amely a sztrájkjogot alkotmányos alapjogként rögzíti. A PSZ alelnöke szerint ezt rendelettel felülírni joggal való visszaélés. Hozzátette: attól, hogy a jogszerűtlenséget kormányrendeletben rögzítik, az még jogszerűtlen marad. Ezért a sztrájkjog védelmezése érdekében folytatják a bírósági eljárásokat, az ügy az Alkotmánybíróságig is eljuthat. Emellett – miután Gosztonyi szerint a kormányrendelet az uniós jogrenddel is szembemegy – már az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottságát is tájékoztatták a kialakult helyzetről, így hamarosan az Európai Parlament és az Európai Bizottság is értesülhet a történtekről.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja, Nagy Erzsébet lapunknak azt is elmondta, az Oktatási Világszervezetet és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetét is megkeresték, illetve attól sem riadnak vissza, hogy amennyiben szükséges, nemzetközi bíróságra vigyék az ügyet. Közben a március 16-ára meghirdetett határozatlan idejű sztrájk szervezését és a sztrájkbizottsági egyeztetéseket is folytatják.

A következő tárgyalásra február 16-án kerülhet sor az Emberi Erőforrások Minisztériumában, igaz, Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár már jelezte, hogy az elégséges szolgáltatásokról már nem – hiszen azokat rendeletben rögzítették -, csak a szakszervezetek követeléseiről hajlandó tárgyalni. Nagy Erzsébet szerint ez elfogadhatatlan, ahogy eddig is, mindenben a sztrájktörvénynek megfelelően fognak eljárni. Ha a kormány nem hajlandó egyeztetni, ismét bírósághoz fordulnak az elégséges szolgáltatások ügyében, a szakszervezetek szerint ugyanis csak a bíróságnak van joga dönteni ebben a kérdésben. Ezt követően az is kiderülhet, az igazságszolgáltatás szerint egy sebtében összetákolt rendelet felülírhatja-e Magyarország törvényeit.