Putyin áttért a polgári célpontok elleni elrettentő csapásokra

Hatalmas erők közelednek Kijev felé, de szerdán talán folytatódnak a tárgyalások.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, Karim Khan közleményben jelentette be, hogy a testület hivatalos vizsgálatot indít, mert alapos a gyanú, hogy Ukrajnában háborús és emberiesség elleni bűntettek követtek el. A vizsgálat mindkét oldal tevékenységére kiterjed. Sem Ukrajna, sem Oroszország nem tagja az ICC-nek, de Ukrajna korábban alávetette magát a bíróságnak. Kedden este kiderült, hogy a testület március 7-én és 8-án tart meghallgatásokat az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Az ukrán fővárosban találatok érték a 385 méter magas építményt. Előzőleg az orosz védelmi tárca közleményben szólította fel a környéken lakókat a távozásra, de öt ember így is életét vesztette és egyes tévécsatornák foghatatlanná váltak.

Az orosz szárazföldi erők eddig még nem indítottak frontális támadást Kijev ellen, csak a különleges alakulatok folytatják a harcfelderítést. A brit hírszerzés elemzése és az azzal egybevágó amerikai katonai vélemények szerint az orosz offenzíva elakadt, a tábornokok nem tudták megszervezni a logisztikai részleteket. Általában is az orosz hadsereg teljesítménye elmarad a várakozástól, amit jól mutat, hogy a kezdeti pesszimista jóslatokkal ellentétben Kijev nem esett el a háború első napjaiban, sőt, védői eltökéltek és erődítéseket, lőállásokat építenek.

Az ukrán esélyek ennek ellenére sem jók. Az Azovi-tenger partján lévő Mariupolt az oroszok teljesen elvágták a külvilágtól. Ha a 430 ezer lakosú város elesik, akkor megszűnik Ukrajna kijárása az Azovi-tengerre és az oroszok szárazföldi kapcsolatot létesíthetnek a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigettel. A műholdas felvételek szerint közben már 60 kilométer hosszú az a Kijev felé kígyózó orosz hadoszlop, amelyben harckocsik, tüzérségi és rakétaegységek haladnak Belaruszból a hadszíntér felé. A lassú járművek elvben ideális célpontot nyújtanának az ukránoknak, de eddig nem érkezett hír arról, hogy a légierő vagy a tüzérség megpróbálta volna akadályozni az ellenség beözönlését. Az érkező orosz erők elégségesek ahhoz, hogy végképp elzárják Kijevet a külvilágtól. Nyugati szakértők napok óta attól tartanak, hogy az első támadások kudarca nyomán az oroszok taktikát váltanak, kihasználják óriási tüzérségi és szinte teljes légi fölényüket, s emiatt egyre több lesz a polgári áldozat.

Ezt a félelmet igazolja az is, hogy kedden reggel rakétatalálat érte Harkov központjában a Szabadság téren álló kormányzati épületet. Ukrán jelentések szerint legkevesebb tíz ember, köztük három gyermek vesztette életét. Az ilyen támadások a vezetési pontok kiiktatása mellett lélektani célokat is szolgálnak: megpróbálják demoralizálni a lakosságot és a katonákat. Ukrajna kedden délelőttig 350 polgári személy, köztük 16 gyermek halálról számolt be, de a veszteségek valószínűleg ennél is sokkal nagyobbak. Az orosz hadvezetés hozzáállására jellemző, hogy Kijevben lőtték Babij Jar környékét, ahol a nácik 1941-ben mintegy harmincezer zsidót gyilkoltak meg.

Ukrán források szerint szerdán folytatódhat az ukrán és az orosz delegációk hétfőn megkezdett párbeszéde. Ennek kapcsán a CNN-nek az elnöki hivatal egyik épületének pincéjében adott interjújában Volodimir Zelenszkij azt nyilatkozta, hogy az oroszok tűzszünettel és a hat nappal korábbi helyzethez való visszatéréssel, azaz csapataik kivonásával jelezhetnék, ha komolyan békét akarnak. A komikus-színészből lett ukrán elnök kialvatlan és borostás volt, mint mondta, napok óta nem látta a családját. Korábban az Egyesült Államok és több európai ország is menedéket ajánlott neki, de ő kitart Kijevben és tovább irányítja a védekezést.

Zelenszkij kedden félórás telefonbeszélgetést folytatott Joe Biden amerikai elnökkel, akitől további segítséget kért. Dmitro Kuleba külügyminiszter kínai kollégáját, Vang Jit kérte, hogy Peking vesse be befolyását és vegye rá Moszkvát az invázió leállítására. Az ukrán közlemény szerint Vang Ji azt felelte, hogy Kína kész támogatni a konfliktus diplomáciai rendezését

Kedden egy sor új büntetőintézkedés sújtotta Oroszországot, az Egyesült Királyság például kitiltotta kikötőiből az orosz hajókat. Boris Johnson brit kormányfő Jens Stoltenberg Észtországban tárgyalt, ahol állandó NATO-támaszpontok létesítése is szóba került.