Tavaly év végén a magyar államadósság 42 414 milliárd forint volt, ami a múlt évi 55 256 milliárd forintos bruttó hazai termék (GDP) 76,9 százaléka. Az GDP arányos államadósság 2020-ban még 79,6 százalék volt, a válság előtt pedig 65,5 százalék. Az Pénzügyminisztérium (PM) által készített, de a szokás szerint a KSH által publikált túlzotthiány-eljárás (EDP) jelentésből kiderül, hogy a kormány szerint év végére az államadósság 46 078 milliárd forintra nő, ez több mint a duplája annak 21 283 milliárd forintnak, amit 12 éve, 2010 március végén, az Orbán-éra kezdetén volt.
Az EDP jelentésből az is kiderül, hogy idén az államadósság 2965 milliárd forinttal nő, vagyis közel erre az összegre tehető az államháztatártás idei eredményszemléletű hiánya a tavalyi 3736 milliárd forint után. A kormány azzal számol, hogy a hiány csökkenteni fog, ami a korábbi közlések ismeretében nem meglepő. Azonban ezért tenni már csak a választások után lesz lehetősége a kormánynak, hisz az első két hónapban a kabinet a választási osztogatással volt elfoglalva. Ennek eredményeként február végére már 1433 milliárd forintra rúgott az államháztartás folyó hiánya, ami az éves terv fele. Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt héten újságírók előtt arról beszélt, hogy a kormány sem úszhatja meg a költségvetési kiigazítást. A pénzügyminiszter a kiigazítás okaként nem az osztogatást és a megugró hiányt, hanem kizárólag az ukrajnai orosz agresszió és az arra adott uniós szankciók gazdasági hatásait említette. A megugró államadósság és az emelkedő kamatok miatt rekordszintre emelkednek az állam kamatkiadásai is: a jelentés szerint idén már 1633 milliárd forintot költenek kamatfizetésre, ami történelmi rekord. A válság előtt „még csak” évi 1060 milliárd ment egy évben erre a célra. Ez csak az egyik ok a kiigazításra, de súlyos teher az az 1000-2000 milliárd forint is, amibe a rezsicsökkentésben résztvevő állami cégek tőkepótlása kerül.
Az EDP-jelentésből az is kiderült, hogy az államháztartás GDP arányos hiánya 2021-ben 6,8 százalékra csökkent, ez egy százalékponttal kisebb az előző évihez képest, miközben a GDP hét százalék feletti ütemben nőtt. Ehhez képest idén a kormány 4,9 százalékra akarja csökkenteni a hiányt, alig 2-4 százalékos gazdasági növekedés mellett. Ki nem mondottan, ez csak megszorításokkal lehetséges.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az állami rádióban már arról beszélt, hogy jelentős és mély európai válság jön. Szerinte a baj gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint az orosz-ukrán háború. Van egy általános versenyképességi problémája az európai gazdaságnak, ráadásul egy technológiai átállással próbálkozik, már a háborútól függetlenül is ki akarta kapcsolni a gazdasági rendszeréből a fosszilis energiaforrásokat – mondta a kormányfő, aki újfent kizárta annak lehetőségét, hogy kormánya megszorításokra készülne a választások után, mondván, ilyet csak a „’baloldal” használ.
Varju László a DK politikusa a parlament költségvetési bizottságának elnöke egy tegnapi tájékoztatón történelminek nevezete Orbán pénteki rádiós interjúját, amelyben először ismerte el, hogy válság van, és a kormánya megszorításokra készül. Varju szerint Orbán bejelentése a kiadások csökkentését jelenti. A kérdés az, hogy a megszorítások árát az emberek, vagy a NER-kedvencei fizetik-e meg. Orbán korábban mindig biztosította NER tőkeellátását az oktatás, az egészségügyi ellátások terhére. Ha hatalmon maradnának ez a politika folytatódna – vélekedett a DK politikusa.
OTP: Hozzá kell nyúlni a költségvetéshez
A gazdasági környezet – az ukrán háború, az energiaárak emelkedése – egyre nagyobb kihívást támasztanak a 2022-es, de még inkább a 2023-as költségvetéssel szemben – írták az OTP Bank elemzői. Úgy vélik, a GDP 3 százalékára rúgó, 1800-2000 milliárd forintos kiigazításra van szükség, a romló makrókép, az energiaárak emelkedése, a rezsicsökkentés és a Magyar Nemzeti Bank vesztesége miatt idén és jövőre. A kiigazítás nagyobb részét – GDP 2,5 százalékát – 2023-as költségvetésben rendezheti a kormány, de az első lépések már 2022 második felére várhatók. A GDP három százalékára rúgó kiigazítási csomag elmarad akár a 2012-es, pláne a 2006-2009-es megszorításoktól- hangsúlyozták.
Az OTP elemzői szerint a magyar kormány tavaly már feltőkésítette az állami MVM Zrt.-t , így az 80 euró/Mwh gázárakig tudja finanszírozni a rezsicsökkentés okozta idei veszteségeket. A gázárak jelenleg 100 euró felett vannak, ezért az idén az OTP szerint 250 milliárdos pótlólagos kiadást jelent csak a költségvetésnek a gáz esetében. Az emelkedő kamatkörnyezet veszteségbe fordítja az MNB-t, ez elérheti a 400 milliárd forintot is, amit a költségvetésnek 2023-ban kell kifizetnie. A rezsicsökkentés 2023-es költségét mintegy 1000 milliárdra teszik az elemzők, míg a romló gazdasági környezet 100-150 milliárdot vesz le a költségvetési bevételekből. Ezekre a tételekre kell a kiadások csökkentésével fedezetet teremtenie a májusban megalakuló új kormánynak.