Jön a 110 milliárd forintos segély az EU-tól a menekültek miatt, de az Orbán-kormány döntheti el, kinek és mennyit ad belőle

Nemcsak a Magyarországra menekült ukránok számától függ az az uniós pénzsegély, amelyet éppen a menekültellátás kiadásaira kap a kabinet.

Magyarország hamarosan hozzájuthat ahhoz a mintegy 110 milliárd forint (300 millió euró) uniós támogatáshoz, amelyből fedezheti az Ukrajnából érkező menekültek fogadására, ellátására fordított kiadásait. Az erről szóló jogszabályt nemrég fogadták el az Európai Unió jogalkotó intézményei, az Európai Parlament és a tagállamok képviselőiből álló Európai Unió Tanácsa. Hazánk ezen kívül egyéb közösségi forrásokat is lehívhat humanitárius célokra és a menekültválság kezelésére, de a nagyjából 110 milliárdos összeg messze a legjelentősebb brüsszeli transzfer, amelyet a krízishelyzetben felhasználhatunk.

A támogatás abból a közösségi pénzalapból érkezik, amelyet még a Covid–19-járvány idején hoztak létre a leginkább sújtott tagállami régiók megsegítésére. A REACT-EU nevet viselő és a 2021-2022-es időszakra nagyjából 50 milliárd eurós kerettel rendelkező pénzügyi eszközt is hitelfelvétellel teremtette elő az EU, akárcsak a 2021. elején életre hívott helyreállítási alapot. A friss források a tagállamoknak már korábban megítélt kohéziós, azaz felzárkóztatási támogatásokat növelik, és ehhez igazodnak a felhasználásuk szabályai is: a pénzt a kormányok kapják, a költést pedig utólag ellenőrzi Brüsszel.

Az egyes országok részesedését a REACT-EU-ból eredetileg aszerint határozták meg, hogy milyen a gazdasági fejlettségük és a járvány milyen hatást gyakorolt a gazdaságukra és a társadalmukra. Az alapban az idei évre 10 milliárd ki nem osztott, illetve el nem költött euró maradt. Az ukrajnai háború kirobbanását követően az EU intézményei úgy döntöttek, hogy ennek a maradék pénznek a bő egyharmadát átirányítják a fegyveres konfliktus következményeinek az enyhítésére. A 3,4 milliárd euróból minden tagállam részesül, de a források nagyobb hányadát azok kapják, amelyekbe a legtöbb Ukrajnából menekülő személy érkezik, akár tranzitországként, akár végső célországként. Ezek az országok a szokásos 11 százalék helyett a kijelölt összeg 45 százalékát kaphatják meg előfinanszírozásként azonnal, számlák benyújtása nélkül. Közéjük tartoznak az Ukrajnával szomszédos tagállamok, valamint azok, amelyek a lakosságuk egy százalékánál több ukrán menekültet fogadnak be: ilyen például Ausztria, Bulgária, Csehország és Észtország is. Ennek megfelelően a Magyarországra jutó összeg 300 millió euró, vagyis mintegy 110 milliárd forint.

Arról egyébként nincsenek pontos adatok, hogy mennyi ukrajnai menekült van most Magyarországon. Azt közlik, hogy naponta mennyien menekülnek hazánk felé (ez a legutóbbi, csütörtöki adatok szerint Románia és Ukrajna irányából együtt bő 12 ezer ember volt), sőt azt is, hogy közülük hányan kapnak ideiglenes tartózkodási engedést (a napi szám itt 1137), de hogy összesen hány menekült van Magyarországon, nem tudni. Sokan ugyanis csak átutaznak, illetve vannak olyanok is, akik visszatérnek hazájukba. Jól példa erre a helyzetre márciusi „számháború”: a hónap közepén Orbán Viktor arról beszélt, hogy 429 ezer menekült érkezett Magyarországra, miközben a kijevi magyar követség nem sokkal később 641 775 ukrajnai menekült befogadásáról írt, és az eltérést az időközben érkezettek száma sem magyarázza.

A jelenleg Magyarországon lévő menekültek számáról így legfeljebb becslések vannak. Korábban egy háttérbeszélgetésen az egyik szeretetszolgálat vezetője úgy vélte: az itt lévő menekültek túlnyomó többsége kettős állampolgár, vagy korábban itt dolgozott ukrán, illetve a családtagjai. Őket összesen 120 ezer fő körülire becsülik, ám mivel a jó részük családi kapcsolatai révén magánlakáson vagy albérletben lakik, nem kerülnek a hivatalos menekültellátók látókörébe.