Ezermilliárdos rezsiszámlát kaphat az Orbán-kormány költségvetése

Márciusra enyhült az európai háztartások – a kormányfő által erősen túlbecsült, de néhol még így is ijesztő – energiaár-emelkedése. Az államnak idén is sokba kerülnek az „alacsony” hazai tarifák.

Az idei és a tavalyi év márciusa között a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által nyomon követett 29, illetve 26 európai fővárosban átlag 37 százalékkal nőtt az áram és 79 százalékkal a gáz lakossági ára – számítottuk ki a hatóság által nemrég frissített adatbázis alapján.

Ezek az értékek még mindig messze alacsonyabbak a kormányfő által vélt, több száz százalékos nyugat-európai drágulási ütemnél. Magyarország a gázárat tekintve az első a fővárosok versenyében, míg az áramárunk a második helyre elég. Mindezek – a kormánypropaganda érthetetlen túlzásai ellenére – akár büszkeségre is okot adhatnának, kedvező helyezésünk valójában nem közgazdasági, csupán kommunikációs "újítás". A lakossági energiát szolgáltató-termelő állami cégeknél a mesterségesen alacsonyan tartott ár miatt keletkező pénzügyi veszteségért előbb-utóbb a központi költségvetésnek kell jót állnia. Ez pedig idén mértéktartó elemzések szerint is legkevesebb 1000, de akár 2000 milliárd forintunkba is kerülhet.

Az egyes fővárosok drágulási mértékei kétségkívül rendkívül széles sávban szórnak. A gázár leginkább, több mint 3,5-szörösére, Berlinben ugrott. A fűtőanyagért a német fővárosban nyolcszor annyit kérnek, mint nálunk. A villamosenergia-áremelkedésben a holland főváros „nyert”: az amszterdamiak áramára több mint 3,8-szorosára ugrott. Itt most ötször többe kerül a lakossági áram, mint nálunk és csak - az egy év alatt több mint kétszeresére dráguló - London drágább valamivel. A hollandok gázára egy év alatt szintén rekordmértékben, több mint 3,2-szeresére ugrott. Így ott most nem kevesebb mint 12-szer drágább a gáz, mint nálunk.

Brüsszelben és Londonban közel háromszorosára, Luxembourgban, Szófiában és Bécsben a gázárak egy év alatt közel kétszeresükre ugrottak. Stockholmban szintén több mint nyolcszor drágább a gáz, mint nálunk. Igaz, a svéd főváros az egyetlen a 26-os listán, ahol egy év alatt - 1,9 százalékkal – csökkent a gázár.

Az áramár szerinti felmérés 29 fővárosa közül egyedül Varsóban csökkent a villamosenergia-tarifa, mégpedig 4,7 százalékkal. A lengyel fővárosban 1,8-szor drágább az áram, mint nálunk. A felmérésben szereplő fővárosok átlagos gázára négyszeresen, áramára pedig 2,5-szörösen haladja meg a hazai tarifákat.

A januári 38, illetve 95 százalékhoz képest a márciusi áram- és gázáremelkedési mértékek már némi enyhülést mutatnak. Szintén megjegyzendő: míg a kormánypropaganda mostanság ritkábban riogat a nyugat-európai rezsiemelkedéssel, korábban Orbán Viktor a téma kapcsán a valósággal összeegyeztethetetlen túlzásokba esett. A kormányfő tavaly októberben szemrebbenés nélkül négyszáz százalékosnak nevezte az akkor 9-14 százalékos spanyol drágulást. Február elején egész Nyugat-Európára vonatkoztatva két-háromszoros drágulást említett, ami szintén valótlan. Igaz, január közepén a közrádiónak a másfél-készeres nyugati áremelkedésnek csak a lehetőségét vetette fel, ami, bár csúsztatás, de voltaképp tényszerű.

A MEKH friss közzététele szerint egyébként a budapesti áramár a felmérésben szereplő 29 fővárosból márciusban - Belgrád előtt - a második legalacsonyabbnak számított. A vásárlóerő szerinti sorrendben Budapest Valletta és Belgrád után bronzérmes. 26 európai főváros közül a gázár szintje és vásárlóerő szerinti helyezése szerint is Budapest a legolcsóbb. Az átlagos családi kereseten belüli áram- és gázszámlaarány tekintetében 25 főváros közül 2,6 százalékkal Budapest – Luxembourg és Dublin után – szintén bronzérmes. Itt a legrosszabb a bolgárok mutatója, ahol a rezsi az átlagjövedelem 9,6 százalékát viszi el.