Sok menekült, sok pénz – Hallgat és válogat az Orbán-kormány, milyen civileknek ad az EU által küldött 100 milliárd forintból

Noha bő 100 milliárdos uniós támogatást kap az Orbán-kormány az ukrán menekültkrízis kezelésére, kérdéses, kapnak-e ebből civilek is. A kabinet ráadásul megválogatja hogy az Ukrajnából érkezők támogatói közül kinek ad: Iványi Gábor testvérközössége például krízis idején sem számíthat könnyen ellentételezésre.

Magyarország akár már napokon belül hozzájuthat – egyes hírek szerint az első részleteit már meg is kapta – annak a mintegy 100 milliárd forintos uniós támogatásnak, amelyet az EU az Ukrajnából érkező menekültek ellátására fordított kiadások megtérítésére ad. Mivel a krízis első heteiben civilek, segélyszervezetek végezték el a munka jelentős részét – jobbára ők segítették a határon átlépőket, a fővárosi pályaudvarokra érkezőket étellel, itallal, orvosi ellátással, fuvarozással, szállással – arra voltunk kíváncsiak, nekik juttat-e az uniós támogatásból a kabinet.

Arra a kérdésünkre, hogy tervezi-e ezt a kormány két nap alatt sem válaszolt a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség. Megkerestünk több olyan civil szervezetet is, amelyek jelentős részt vállaltak a menekültek ellátásában. Ahol válaszoltak, azt mondták, őket nem kereste meg a kormány, nem tudnak arról, hogy kapnának pénzt ebből az uniós keretből. Ezt közölte az Ökumenikus Segélyszervezet, a Menedék Egyesület, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközössége. Több segélyszervezet, így például a Migration Aid, a Vöröskereszt, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem válaszolt a megkeresésünkre eddig.

Abban, hogy több segélyszervezet nem válaszol, szerepet játszhat az óvatosság is. A kormány ugyanis más forrásokból ad ugyan pénzt, de az eddigi tapasztalatok alapján megválogatja, ki kaphat segítséget, hogy segíthessen.

Ugyanakkor eddig csak a Visegrádi Alap írt ki pályázatot civil szervezeteknek és önkormányzatoknak a menekültek egy-egy konkrét csoportjáért végzett munkájuk segítésére, a pályázat május 1-ig érhető el.

Az Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs igazgatója, Gáncs Kristóf azt mondta: a háború elől menekülőket és nélkülözőket Ukrajnában és Magyarországon is segítik, a munkára a háború kezdete óta több mint 600 millió forintot költöttek. Mivel ők is tagjai a Karitatív Tanácsnak (lásd keretes írásunkat, 500 millió forintot kaptak a munka elején. Majd még egyszer utalt az Ökumenikus Segélyszervezetnek 583 millió forintot a kormány. A pénzből 2 hónap alatt több mint 40 kamionnyi élelem és higiéniai kellék ment Kárpátaljára, elsősorban Lembergbe és környékére. A Karitatív Tanács többi tagja nem reagált kérdéseinkre.

A Menedék Egyesület 27 éve végez munkát a menekültek körében, így az orosz invázió kezdetétől segítik azokat, akik Magyarország felé hagyják el Ukrajnát. Szakmai vezetőjük, Bognár Kata azt mondta: február 24-e óta egy fillért sem kaptak az államtól, de az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától a meglévő partnerségi megállapodásuk alapján igen. Segítik, tájékoztatják a menekülteket és a velük foglalkozó önkénteseket is, hogy hogyan boldogulhatnak hosszabb távon a hazájukat hátrahagyók. A pluszpénzből egy mobil csapatot hoztak létre, így eljutnak sok olyan helyre, ahol nagyobb tömegben élnek együtt a Ukrajnából érkezett családok.

A civil szervezetek munkatársai, így Bognár Kata szerint is lassan lankadni kezd az adományozási kedv, az államnak el kellene döntenie, pontosan mit akar tenni a nálunk maradt menekültekkel és hogyan akarja megoldani a feladatokat: változatlanul csak a nagy karitatív szervezeteket fogadja el partnernek, szerződést köt kisebbekkel is, vagy pályázatot ír ki. A kérdés eldöntése égető, mert a hosszabb távra tervező menekültek egy része például olyan roma nagycsalád tagja, amelyben eddig a gyerekek iskolába sem jártak, analfabéták, így az ő integrációjuk nagyon sok munkát igényel, csak a civil szféra nem lesz elegendő ennek az elvégzésére. Mentorok kellenek, átmeneti otthonok, hogy fokozatosan bekapcsolódhassanak a magyar környezetbe, intézményekbe, de nincs elég pedagógus, szociális munkás, védőnő, aki teljes állásban dolgozhatna ebben a közegben, vagyis egy olyan kivéreztetett ellátórendszertől várunk csodát, amilyen a koronavírus-járvány kitörésekor az egészségügy volt – tette hozzá a Menedék Egyesület szakmai vezetője.

Azt mondja, soha nem gondolta volna, hogy gyermekvédelmi alapítványuknak egyszer az lesz a feladata, hogy lisztet vigyen egy malomból Kárpátaljára, de megteszik. Azt látják, hogy csak a főváros intézményeiben legalább 400 olyan menekült ragadt bent, aki biztosan hosszabb távon is szociális segítségre szorul majd – folytatta a Menedék Egyesület szakmai vezetőjének gondolatait, de hozzátette azt is, a munkát nehezíti, hogy a segítők és a szociális munkások is nagyon elfáradtak az elmúlt két hónapban.

Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközössége is próbál pénzhez jutni a szállásokra adott állami támogatásból, igényelték ezt a lehetőséget és a fővárosi védelmi bizottságtól kaptak is egy erről szóló megállapodástervezetet. Kérdéseinkre ugyanakkor azt felelték, a bruttó 4 ezer forintos támogatásról szóló szöveget egyeztették, visszaküldték, de azóta hétfőn estig nem kereste őket senki, hogy aláírhatják a szerződést. Más állami támogatást pedig természetesen ők sem kaptak. Az adományokból befolyt 16 millió forintból matracokat vettek, ebből oldják meg a menekültek élelmezését, óvodai, iskolai ellátást biztosítanak a gyerekeknek, több segélyszállítmányt indítottak Ukrajnába – az utolsót épp kedden, ebben gyógyszert, kötszert, pelenkát, bébiételt vittek az otthon maradtaknak.

Százmilliós fővárosi számla

A fővárosi önkormányzat egyelőre nem kapott tájékoztatást arról, hogy az ukrán menekültválság kezelésére érkező uniós támogatásból részesülnének. A kormány ugyanakkor minden Ukrajnából érkező menekült elszállásolásáért 4000 forintot fizet éjszakánként nekünk is. A fővárosi önkormányzat által működtetett szálláshelyeken március végéig 11979 éjszakát töltettek a háború elől menekülők. Egy fő átlagosan 17 éjszakát töltött náluk – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

A szálláshelyeket a Budapesti Módszertani Szociális Központ is Intézményei (BMSZKI), a Kútvölgyi Úti Idősek Otthona, a Budapesti Sportszolgáltató Nonprofit Kft. (BSK), a Romano Kher Budapesti Roma Művelődési Ház és a Menedékház Alapítvány munkatársai üzemeltetik. A szállásokon a szociális munkát részben belső erőforrásból, részben vásárolt szolgáltatásként külsős szakemberekkel, illetve önkéntesekkel oldják meg. A szállások egy része csak ideiglenes tartózkodásra szolgál, más része – elsődlegesen a vidéki gyereküdülők – azok számára is megoldást nyújt, akiknek nincs kilátásuk máshová utazni, más szálláshelyet keresni a háború befejezéséig.

A szállásokon napi háromszori étkezést biztosítanak, illetve az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat szombati iskolájában ebédet. A háború kitörése óta 60 ezer adag ételt osztottak ki. A BKV járatain továbbra is ingyen utazhatnak az Ukrajnából érkezők. A menekültek szállítására kiállított buszok után a fővárosi kormányhivatal által létrehozott Fővárosi Védelmi Bizottság fizet majd az ígéret szerint.

A főváros a fentiek mellett három millió forintos keretet nyitott a menekülteket segítő civil szervezeteknek, amelyből fedezhetik a továbbutazók vasúti helyjegyváltását, lévén csak a vonatjegy ingyenes. Eddig összesen 100 millió forint körüli összeget költött a fővárosi önkormányzat az orosz agresszió elől menekülők megsegítésére – összegez Kiss Ambrus.